„Az Agrárium Téged vár! Kezedben a jövőnk!” – címmel szervezett agrárkarrier konferenciát az Agrármarketing Centrum (AMC) a 79. OMÉK keretében. A tanácskozás elsődleges célja a mezőgazdasággal kapcsolatos hamis sztereotípiák eloszlatása volt, valamint a szervezők azt várják, hogy az agrárpálya vonzó életcél lehet a fiataloknak.
Az agrárkarrier konferenciára elsősorban pályaválasztás előtt álló fiatalok és az agrárium iránt érdeklődő egyetemi hallgatók látogattak el, amelyet az Agrármarketing Centrum szervezett a Corvinus Agribusiness diákszervezet szakmai támogatásával.
– Generációváltás küszöbén áll az agrárium és úgy kell vonzóvá tenni a fiatalok számára az agrárpályát, hogy megtalálják benne az önmegvalósítási lehetőséget ám ugyanakkor trendi is legyen. Ezért kell megmutatnunk, hogy a magyar agrárium ma már a nem sáros gumicsizmát jeleni, hanem a legmodernebb digitális és informatikai eszközöket – mondta el Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője.
A mezőgazdaságban rejlő karrierlehetőségekről kerekasztal-beszélgetés keretében hallhattak a résztvevők. A szervezők elsődleges célja az volt a konferencia életre hívásával, hogy az agráriumot vonzó életpályaként mutassák be a fiataloknak, amely ma már egyet jelent a modernitással és digitalizációval. Az agrárdigitalizációs forradalom küszöbén a mezőgazdaság is teljesen átalakult, ezért ebben a szektorban is hatalmas változásokra kell felkészülni.
A konferencia előadói igyekeztek az agráriummal kapcsolatos sztereotípiákat eloszlatni. Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) ügyvezető elnöke elmondta: a vidék kommunikációja nem jó, éppen ezért a mezőgazdaság társadalmi megítélése sem olyan, mint amilyennek lennie kellene.
– Ehhez társulnak „tömegkommunikációs szirénhangok”, amelyekben az Instagramon és Snapchaten kommunikáló, felületes értékeket valló celebeket tárnak a fiatalok elé – fogalmazott Mikula Lajos.
A kutatások integrációjának fontosságáról beszélt Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. Mint elmondta: ma nincs olyan kutatási eredmény, amely ne több tudományterület együttműködése révén jönne létre. Ez indokolta a kutatás integrációját, amely a NAIK esetében olyan formában jött létre, amire a hazai agrár-felsőoktatás is áhítozik. Gyuricza Csaba is egyetértett azzal, hogy a társadalomban nem reális kép él a mezőgazdaságról, azok a fiatalok ugyanakkor, akikben mégis megvan ez, szívesen választják az agrárpályát maguknak.
A munkaerőpiaci helyzetről, azon belül is a fiatalok szerepvállalásáról tartott előadást Rácz Katalin. A NAIK-AKI főosztályvezetője elmondta: míg a nagyobb agrárcégek foglalkoztatása stagnált, a mezőgazdaságon belüli kkv-szektor egyre több munkavállalót vesz fel és ez a folyamat nem állt még meg. A pozitív példák között említette ugyanakkor, hogy a diákok körében egyre népszerűbb az agrárpálya, a mezőgépész szakra jelentkezők száma néhány év alatt megduplázódott. A kutatások szerint a már agrárpályán lévő fiataloknak világos jövőképük is van, 40 százalékuk a szakmában akar elhelyezkedni, a fennmaradók nagy része pedig tovább folytatná mezőgazdasági tanulmányait.
Az esemény további részében kerekasztal-beszélgetésen és szakmai előadásokban vitatták meg, hogyan lehet vonzóvá tenni az agrárpályát a fiataloknak. A fórumon elhangzott, hogy az átalakuló munkakörnyezet, a mentori szerepet felvállaló főnök, és az anyagi lehetőségek hangsúlyozása is szerepet kaphat a fiatalok motiválásában.
A konferencián több mint száz hallgató vett részt, akik nem csak hasznosnak, de izgalmasnak is ítélték a tanácskozást.
(AMC)