Környezetgazdálkodás

Jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40 százaléka egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb, mint 20 százaléka a van jó ökológiai állapotban – áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss tanulmányában. Az EU-tagállamok kevésbé foglalkoznak ezzel az üggyel.


Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ma publikált jelentése átfogó képet ad több mint 130 ezer európai víztest (folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek) állapotáról. Az ügynökség megállapítása szerint az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40 százalékban éri el a jó minősítést, míg azok kémiai vízminősége csupán 38 százalékban jó. A jelentés továbbá a veszélyekre is rávilágít, beleértve a mezőgazdaságot, a hajózhatóságot, a vízerőművek építését és a szennyezést egyaránt.

Ökológiai szempontból Európában különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai.
– Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan – mondta Andreas Baumüller, a WWF európai irodájának szakértője. – Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat.

A jelentés szerint Magyarország felszíni vizeinek állapota nagyon kis százalékban éri el a jó ökológiai állapotot. Felszíni vizeink Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz ökológiai állapotban vannak. A felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek. Ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.

2000-ben az Európai Unió tagállamai letették voksukat egy erős, ambiciózus szabályozás mellett. A Víz Keret Irányelv (VKI) folyóink, tavaink, vizesélőhelyeink és part menti vizeink védelmét és helyreállítását célozza. Elfogadásával az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig. A mostani jelentés azonban megmutatta, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyták az előírásokat, és egyértelműen nem valósították meg azokat. (A VKI jelenleg egy felülvizsgálaton esik át. Ez a szabályozás relevanciájára, hatékonyságára, összefüggéseire és hozzáadott értékeire terjed ki. Ez döntéshozói konzultációt és társadalmi bevonást is tartalmaz, ez utóbbi várhatóan szeptemberben kezdődik.)
– Az EU vízpolitikája megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást – fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője. – A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére.

Ha Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy tovább romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe. A következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág-állomány. Magyarország folyóin még büszkélkedhetünk ezek jelenlétével, de a szórványos megfigyelések szerint az állomány csökkenőben van. Megőrzésük érdekében javítani kell vizeink állapotát, és biztosítanunk kell a folyók szabad folyását.

A jelentés elérhető itt.

 


Vizeink egykor

A folyószabályozások rendkívüli módon megváltoztatták a természeti adottságokat. A Duna a teljes vízgyűjtőjén ártereinek 68 százalékát elvesztette. Magyarországon a 23000 négyzetkilométernyi ártér alig 1500 négyzetkilométerre csökkent. A Tisza hazai szakasza 1212 km-ről 729 km-re, a Dráva 409 km-ről 232 km-re rövidült. Az ártéri erdők egykor Magyarország 19 százalékát fedték, mára ez 1 százalék alá csökkent. Ezek a jelentős átalakulások drasztikusan megváltoztatták a folyók környezetét és a vizesélőhelyek megmaradásának feltételeit. A szűk ártér egyre nehezebben tudja biztosítani az élőhelyek gazdagságát, az árvízlevezetés elvárásait és a lakosság vízpartokhoz kötődő igényeit.


Helyreállítják a védműveket

Tizenkétmilliárd forint uniós támogatásból állítják helyre az utóbbi évek árvizeitől megrongálódott védműveket a hazai árvízvédelmi fővédvonalakon - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A 2017-ben megkezdett és a tervek szerint 2018 októberéig tartó munkák országszerte mintegy negyven település árvízi biztonságát növelik. A beruházásban a hazai 12 regionális vízügyi igazgatóság közül tíz területe érintett. Az OVF a tervezett fejlesztéseket a szakmai irányítása alá tartozó vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő elsőrendű állami fővédvonalakon hajtja végre. Leginkább a Duna, a Tisza, a Dráva és a Körösök menti védvonalak megerősítésre szoruló szakaszait állítják helyre. A nem megfelelő védképességet például az okozhatja, ha alacsony az árvízvédelmi töltés vagy gyenge a keresztmetszete. Esetenként azért is szükség lehet a megújításra, mert az altalaj megcsúszásra, kimosódásra hajlamos. (MTI)



 (forrás: WWF)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok