Az ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapja dátumaként, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld vízkészletének megóvására. Ebben az esztendőben a tisztított szennyvíz van középpontban.
A Föld teljes vízkészletének édesvíz-mennyisége csupán 3 százalék, amelynek jelentős része, közel 80 százaléka a sarki jégtakaróban található – így a valóban az emberiség rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5 százaléka. A világnap minden évben más és más nézőpontból hívja fel figyelmet a víz alapvető szerepére: 2017-ben a vízminőség-védelem kerül e nap fókuszába, a következő mottóval: „Szennyvizek? Tiszta vizet!”
A szennyvizek 50 százalékát az ipar termeli, 25-25 százalékát a kommunális, illetve mezőgazdasági szennyvizek teszik ki. A mezőgazdaság hatással van a környezetre, és a vízre gyakorolt hatása is jelentős. A diffúz terhelés szempontjából a mezőgazdasági területek a legelterjedtebb tápanyagforrások, mivel Magyarország döntő többsége termőterület. Ezért kiemelten fontos, hogy a földművelés során használt vegyszerek, gyomirtók, rovarirtók, műtrágyák, növényvédő szerek felhasználása során kiemelt figyelmet fordítsanak a gazdálkodók a szakszerű használatukra. Továbbá egyes tanulmányok szerint a mezőgazdaság az egyik olyan szektor, amelyben legnagyobb potenciál mutatkozik a vízmegtakarításra is a víztakarékos öntözési technológiák elterjedésével.
A fenntartható vízgazdálkodáshoz, illetve a vízterhelés csökkentéséhez adott esetben a gazdálkodók is hozzájárulhatnak. Ma már, többek közt az uniós pályázatoknak köszönhetően, a kommunális szennyvizeket is meg lehet tisztítani, annyira, hogy tisztábbak lehetnek a talaj- és felszíni vizeknél. Ezért a kommunális szennyvizeket, egyéb technológiai (szürke) vizeket is újra lehet hasznosítani az agráriumban. A kommunális szennyvíztisztítás során tisztított szennyvíz és szennyvíziszap keletkezik, melyeket a megfelelő tisztítás után öntözésre és a talajtápanyag utánpótlására is lehet használni.
A tisztított szennyvizek újrahasznosításával védhető a hazai vízkészletek mennyiségi állapota, a szennyvíziszap pedig értékes biológiai eredetű szerves és ásványi anyagokat tartalmaz. A megfelelően előkészített iszap értékhordozó, ezért minél inkább gondoskodni kell róla, hogy a szabályozásnak megfelelően, a leggazdaságosabb módon visszajuttatható legyen a természetes körfolyamatba. A szennyvíziszap mellett az iszap minőségi termékkomposztként való hasznosítására is van lehetőség, amennyiben az különböző védettségű területeket nem érint. A szennyvíziszap és termékkomposzt a talajba kerülve növeli a termékenységet, a nedvességtartalmat, a víztartó képességet, illetve a szervesanyag-tartalmat.
A „Szennyvizek? Tiszta vizet!” mottót tekintetve a műtrágyák, a növényvédő szerek szakszerű használatával és – bármilyen paradoxon is – a tisztított szennyvizek, valamint a szennyvíziszap mezőgazdaságban történő újrahasznosításával – ott ahol az engedélyeztethető –, az agrárium hozzájárulhat a fenntartható vízgazdálkodásához.
(NAK)