Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A „Legjobb a legjobbak között" minősítést kapta az Európai Unió LIFE-Nature programjában megvalósított pályázatok közül a Pannon Magbank, amelynek keretében több mint 900 hazai őshonos növény magvait gyűjtötték össze az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében.

Az Európai Bizottság minden évben kiosztja a Legjobb LIFE természetvédelmi program díját. 2016-ban három kategóriában 63 európai uniós program közül 23 kapta meg ezt a kitüntetést, köztük a Pannon Magbank projekt, és közülük választották ki a hat legjobbat, köztük a Pannon Magbankot. A jó és a legjobb programokat bemutató Best of LIFE-Nature projects kiadványt nemrég jelentette meg a LIFE programot koordináló testület, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága.

A Pannon Magbank létrehozásának célja legalább 800 olyan növényfaj magvainak összegyűjtése volt, amely a Kárpát-medencében őshonos, és magvait hosszú távon, génbankban lehet tárolni. A 800 növényfaj a vadon élő honos növényflóra mintegy felét jelenti. A programot a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) valósította meg, együttműködve az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetével (MTA ÖK ÖBI) és az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóságával.
A programban végül 910 faj 1853 magtételének gyűjtését és tárolását oldották meg, köztük 204 védett faj 364 magját és 45 fokozottan védett faj 76 magját.
– Az eredetileg a pályázatban vállalt cél túlteljesítése bizonyosan hozzájárult ahhoz, hogy a projektünket a legjobbak közé sorolták – mondta Török Katalin, az MTA ÖK ÖBI tudományos főmunkatársa.

A magbank célja a magyarországi rendkívüli és egyedülálló faji sokféleség megőrzése évtizedes-évszázados távlatban, ezért a magmintákat kettőzött biztosítással, mínusz 20, illetve 0 Celsius-fokot biztosító hűtőkamrákban tárolják a projektben részt vevő intézmények Tápiószelén, Vácrátóton és Aggteleken.
Az MTA ÖK ÖBI munkatársainak feladata volt a maggyűjtési stratégia előkészítése, a gyűjtési módszertan kidolgozása, a gyűjtött magvak dokumentálása, ellenőrzése, egy visszatelepítési kísérlet elvégzése.
– A gyűjtési stratégia nem csak a gyűjtendő növények kiválasztását jelenti. A Magyarországon vadon élő mintegy 2200 edényes növény közül majdnem 1800 lehet alkalmas hosszú távú hűtéses tárolásra. A fő szempont az volt, hogy ebből az 1800-ból minél több védett, veszélyeztetett, más növényekkel társulásalkotó vagy társulásban fontos szerepet betöltő növény kerüljön a magbankba. A ritkább agrárgyomokra is figyeltünk, amelyek a vegyszerezés miatt szinte teljesen eltűntek, valamint a haszonnövények vad rokonaira – hangsúlyozta Török Katalin. – A cél a lehető legnagyobb genetikai változatosság megőrzése volt, ezért a terepi gyűjtés során minél több egyedről történt a gyűjtés, a magok legfeljebb 20 százalékának begyűjtésével, biztosítva a populáció túlélését.

A visszatelepítési kísérlet fő kérdése az volt, hogy a gyakorlati természetvédelemben hogyan lehet felhasználni a magbankban tárolt mintákat. A szakemberek a kísérlethez egy felhagyott szántót választottak a fülöpházi homokbuckák, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területe közelében. Itt a kiskunsági mészkedvelő évelő nyílt homokpusztagyepek tíz jellemző faját telepítették vissza. A magkeverékben 2 állományalkotó domináns fűféle és 8 évelő kétszikű magja kapott helyet.
– A 2013-as vetés volt a legsikeresebb, jókor érkezett a kellő mennyiségű csapadék, így a csenkeszes táblák úgy néznek ki a területen, mint egy termesztésbe fogott parcella – idézte fel a kutató.

A visszatelepítés eredményességét leginkább az időjárás befolyásolta. Ebből az következik, hogy restaurációs célú magbankokra is szükség lenne, melyek jelentősebb mennyiségű minta tárolásával biztosítanák egyrészt a nagyobb területek bevetését, másrészt lehetővé tennék az időjárási szempontból kedvezőtlen évek veszteségeinek pótlását is.
Török Katalin szerint fontos lépés lenne a hagyományos megőrzési módszerek mellett a honos fajok magjainak ipari mennyiségű termesztése Magyarországon, ahogy ez más európai országok mezőgazdaságának részeként már egy piaci alapon működő ágazat kifejlődéséhez vezetett.

(MTI) (fotó: Pannon Magbank)

Globális gondok
Emelkedő tengerszinttel és egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel, köztük egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal, áradásokkal, szárazságokkal és viharokkal kell szembenézniük az éghajlatváltozás miatt az európai térségeknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerdán kiadott jelentése szerint, amely az éghajlatváltozás Európára gyakorolt hatásainak legfrissebb trendjeit és előrejelzéseit vizsgálta és a hatások mérsékléséhez szükséges stratégiákat, intézkedéseket tekintette át.
A jelentés szerint a klímaváltozás hatásai veszélyt jelentenek a szárazföldi és tengeri biodiverzitásra. Számos állat- és növényfaj életciklusa megváltozott, egyes fajok északra, illetve magasabban fekvő élőhelyekre költöznek, ugyanakkor számtalan inváziós faj megvetette a lábát vagy elkezdett terjeszkedni a kontinensen. Egyes tengeri fajok, köztük a fontos halállományok szintén északra vándorolnak. E változások hatással vannak az ökoszisztéma-szolgáltatásokra és több gazdasági ágazatra, köztük a mezőgazdaságra, az erdészetre és a halászatra is. (MTI)