Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé váljon – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében hétfőn.

Áder János kifejtette, 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszerfogyasztás növekedése harmincszázalékos vízfogyasztás-emelkedést eredményez, ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége. Hangsúlyozta: megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, nincs ipari fejlődés és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga.
Az államfő szerint a világtalálkozó résztvevői azért gyűltek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra. Hozzátette: ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggő problémákat, akkor a fenntartható fejlődési célok sem lesznek elérhetők.
– Ezért össze kell gyűjteni a világban fellelhető legjobb megoldásokat, meg kell teremteni máshol is a sikeres adaptáció feltételeit, ösztönözni kell az új innovatív megoldásokat. A siker reményében mielőbb és minél több kísérleti programot kell indítani, mindehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit. Az idő sürget – mondta.

Az elnök kitért arra, hogy a mezőgazdaság a teljes vízfelhasználás 70 százalékát igényli, de a termőföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Ezek a földek adják azonban a termés 40 százalékát. Megjegyezte, ma vannak országok, amelyek egyhatodnyi vízzel képesek annyi termést előállítani, mint mások.
Áder János szerint a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni. A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére. Emellett a klímaváltozás, a belőle adódó vízhiány révén, jelentősen befolyásolja az élelmiszeripari alapanyagok termelését, példaként említette a Nílus vidékét, ahol a búza és a kukorica hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelműen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését hozhatja.

(MTI)

A vízgazdálkodás és a meteorológia szorosan összefüggenek
A vízgazdálkodás meteorológiai vonatkozásiról tartott konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia tudományünnepi rendezvénysorozatának keretében. Az november 24-i eseményen Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár. Mint mondta, a meteorológia előrejelzései nélkül nem csak a vízgazdálkodás, de a korszerű mezőgazdaság is elképzelhetetlen, éppen ezért a minisztérium rövidtávú tervei között szerepel a jégeső elhárítás országos hálózattá fejlesztése az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai segítségével. Kiemelte: az OMSZ tevékenysége ugyancsak hiánypótló a környezetvédelem számára is.
– Térségünkben a vízgazdálkodás, az árvízvédelem, végső soron az egész hidrológia tevékenységet alapvetően a légköri folyamatok határozzák meg. A globális klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárás így különösen fontossá teszi a vízgazdálkodás és a meteorológia szoros, egymást kölcsönösen támogató együttműködését – mondta beszédében Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke.
Az elnök ismertette: az OMSZ szuperszámítógépein futó nagy felbontású, nem hidrosztatikus modellek a Kárpát-medence teljes területére képesek 36-48 órás csapadék előrejelzéseket készíteni. A középtávú, 10 napig szóló csapadék előrejelzések az európai együttműködésen alapuló Európai Középtávú Előrejelző Központ modelljeire épülnek, melyben hazánkat az OMSZ képviseli. (FM Sajtóiroda)