Az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében.


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tartott a bizottság az „Európai Zöld Megállapodás" (European Green Deal – EGD) nevű klímacsomagjának európai parlamenti ismertetése előtt, ahol azt mondta: elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett.
– A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van, de a terv csütörtöki bemutatása "egy utazás kezdete – mondta. – Az EGD egyrészt a kibocsátás-csökkentésre irányul, másrészt a munkahelyteremtésre és az innováció ösztönzésére. Célunk, hogy összhangba hozzuk gazdaságainkat a bolygónk érdekeivel.

Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az EGD munkadokumentuma bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé a fellendülő gazdaság és a javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést. Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen.
– Az EGD mentén az Európai Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly’ módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük –  fogalmazott.

Az EGD a gazdaság összes ágazatát lefedi, mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart. Azt közölte, az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, s ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.

A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiát, egy új iparpolitikai stratégiát, egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, egy, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.

Az EB elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel. A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség, ami a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg.

A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében az uniós bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa nevű beruházási tervet. Mivel az unió hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlat-politikára kell fordítani, az Európai Beruházási Bank további támogatást fog nyújtani. A bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását is a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.

Von der Leyen végezetül felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, és segítsék azok megvalósítását.

 


Az EU büdzséjéről és a KAP-ról is tárgyalnak

Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődő, kétnapos csúcstalálkozójuk első munkanapján az uniós költségvetésről tervezett megbeszélések alapjául a tagállami vezetők októberi kérésének megfelelően az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum szolgál majd. A finn javaslat a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnést (Brexit) követően az unióban maradó 27 ország, az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát, azaz 2021 és 2027 között 1087 milliárd eurót javasol a hétéves keretköltségvetés fő összegének. A tervezet szerint ez 2018-as árakon 1087 milliárd eurót jelent (GNI 1,07%) a 7 éves időszakra, azaz 48 milliárd euróval kevesebbet, mint az Európai Bizottság tavaly tavasszal bemutatott javaslata (1135 milliárd euró). Noha a finn javaslat kis mértékben megemelte a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részarányát, a két terület a főösszeg közel 50 milliós csökkentése miatt kisebb arányú költségvetéssel számolhat. A december elsején hivatalba lépett Charles Michel vezetésével az Európai Tanács véglegesíteni fogja az EU hosszú távú éghajlatváltozási stratégiájára vonatkozó iránymutatásait. A tagországi vezetők célja ezzel az, hogy a stratégiát 2020 elején az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének titkársága elé lehessen terjeszteni. A tárgyalók mindenekelőtt azzal fognak foglalkozni, hogy miként érhető el a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél.



(MTI)