Költségvetési forrásokból, illetve uniós támogatásból jelentős összeget fordít a kormány a tanyákon lakók életminőségének javítására 2020-ban is.
Kis Miklós, az Agrárminisztérium agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Mórahalmon a falu- és tanyagondnoki szolgálatok elindulásának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián elmondta, a kormány 2011 óta minden évben meghirdeti a tanyafejlesztési programot, erre 2013 óta 724 településről, az egész Alföld területéről pályázhatnak.
A tavaly meghirdetett 2,3 milliárd forintos keretből tanyagazdaságok fejlesztésére, közösségi terek kialakítására, tanyagondnoki szolgálatok megerősítése igényelhettek támogatást. A 764 eredményes pályázó számára még az idén a teljes összeget kifizethetik. Hozzátette: jövő év elején 1,6 milliárd forintos kerettel újabb pályázati kört hirdetnek meg. Az önkormányzatok a zártkerti revitalizációs program keretében földutak csapadékvíz-elvezetésére, vadkerítések építésére, területrendezésre, vízvételi hely kialakítására kérhettek támogatást. Csaknem 400 pályázat érkezett be 4,2 milliárd értékben, ezért a jövő évi forrásokat is felhasználva bírálták el a kérelmeket.
Kis Miklós a Vidékfejlesztési Program részeként megvalósuló beruházások közül a tanyavillamosítást emelte ki. A több mint 8 milliárd forint keretből eddig csak 3 milliárd forintot használtak föl, így előreláthatólag az uniós költségvetési ciklus végéig nyújthatók be újabb pályázatok. A természetes személyek 6,2 millió forintos támogatást igényelhetnek 95 százalékos támogatási intenzitás mellett, elsősorban megújuló energiával megvalósuló beruházásokra. Az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forintos forráshoz juthatnak, 5-15 százalékos önerő mellett. A tanyákon élők életminőségének javításához hozzájárult a külterületi utak fejlesztése is, erre 931 önkormányzat 46,5 milliárd forintos uniós forrást fordíthat. A helyi piacok és a közétkeztetés fejlesztésére 450 önkormányzat 11 milliárd forintot költhet.
Bejelentette, idén is meghirdetik az év tanyája szakmai díjat, amely lehetőséget kínál a tanyafejlesztési programok nyerteseinek is eredményeik bemutatására. A három kategória (az év tanyagazdasága, az év hagyományőrző tanyája és a közönség díj) az első három helyezettje pénzdíjban részesül.
Nógrádi Zoltán polgármester elmondta, a Szeged környéki szórt tanyavilágból Alsó-tanyaközpontként létrejött Mórahalmon komoly örökségnek tartják a tanyai hagyományokat, az ott élt nemzedékek által felhalmozott tudást, amelyben mindig találni a mai feladatok megoldását segítő gyakorlati mintákat.
– Az országban elsőként Mórahalmon indult a tanyagondnoki szolgálat – közölte a polgármester. Hangsúlyozta, a tanyagondnokok óriási munkával, hatalmas területen sok embernek nyújtanak speciális szociális szolgáltatásokat.
(MTI)