Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek. A javaslat egyszerűbbé és gyorsabbá teheti az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárást is a szakhatósági közreműködések átalakításával.
Nagy István agrárminiszter kiemelte: az új törvénnyel az Agrárminisztérium (AM) célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés elé kedden benyújtott törvényjavaslat révén elhárulhatnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Így átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége, és emellett átlagosan 90-120 nappal mérséklődhet a beruházások előkészítési időtartama. Fontos új elemként jelenik meg, hogy a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak. Emellett az agrártárca megteremti az öntözési közösségek alakításának lehetőségét is.
A miniszter kifejtette, hogy a törvényjavaslat egyszerűbbé és gyorsabbá teheti az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárást is a szakhatósági közreműködések átalakításával. Az általuk engedélyezett öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabálynak köszönhetően pontosan meghatározzák, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.
(MTI)
