Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Aláírta a Kanada és az Európai Unió képviselője október 30-án, vasárnap a két fél közötti szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA). Az egyezmény szerint a Kanadából származó behozott termékeknek minden körülmények között meg kell felelniük az uniós szabályoknak és előírásoknak.

A CETA-t Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szignálta Brüsszelben vasárnap.
Az Európai Unió és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás a megszűnő vámok által kiterjeszti és hatékonyabbá teszi az együttműködést az unió tagországai és Kanada között – jelentette ki Cecilia Malmström, a kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos vasárnapi nyilatkozatában. Malmström szerint az uniós cégek könnyebben hozzáférhetnek a kanadai állami beruházások, közbeszerzések és a befektetések piacához, valamint a szolgáltató szektorhoz.
Aláhúzta, a CETA révén első alkalommal jön létre egy olyan modern befektetésvédelmi rendszer, amely átláthatóan, nyilvánosan működő befektetési bíróságokon alapul. A megállapodás további erénye, hogy a regionális élelmiszeripari különlegességektől a kulturális sokszínűségen át a közszolgáltatásokig védi a társadalmi és ökológiai vívmányokat az EU-ban és Kanadában is. A megállapodás kitér arra is, hogy Kanada lehetőséget nyújt arra, hogy az uniós cégek nagyobb mértékben vegyenek részt a kormányzati, tartományi és önkormányzati szintű közbeszerzési pályázatokon.

Malmström tájékoztatása szerint a Kanadával kötött, az uniós tagállamok érzékenységét kezelő szabadkereskedelmi megállapodás kézzelfogható előnyöket jelent az európai vállalatok számára a díjszabások legtöbbjének megszűnése által. A hatálybalépés napjától az illetékek megszüntetése mintegy 400 millió euró (egy euró mintegy 310 forint) megtakarítást jelent évente az unióból származó áruk kanadai exportja esetén az európai kis- és középvállalatok számára. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a Kanadába exportált különféle mezőgazdasági termékek számára a megállapodás védelmet nyújt a kötelező földrajzi árumegjelölés által. Emellett a Kanadából származó behozott termékeknek minden körülmények között meg kell felelniük az uniós szabályoknak és előírásoknak. Ilyen például, hogy csak hormonmentes húst lehet importálni unióba. Az egyezmény garanciát biztosít az érvényes minőségi előírások betartására, ugyanakkor szélesebb áruválasztékot biztosít a vásárlók számára.

Malmström tájékoztatása szerint a szabadkereskedelmi megállapodás aláírásával a szabályozási kérdések nemzeti hatáskörben maradnak. Mindenfajta szabályi változtatást kizárólag a tagországok hajthatnak végre önkéntesen. A CETA nem kényszeríthet egyetlen tagállamot sem arra, hogy bármilyen szabályozási kérdésben – legyen az környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, közszolgáltatás, vagy közbeszerzés – bármilyen változtatást végezzen. Az élelmiszerbiztonsági, a fogyasztóvédelmi, a vízgazdálkodási kérdések is nemzeti hatáskörben maradnak. A génmódosított termények szabályozását semmilyen veszély nem fenyegeti, mivel biztosíték van arra, hogy az európai piacon bevezetendő termékek esetében csak akkor állítható ki engedély, ha az az előzetes egészségügyi és egyéb vizsgálatokon megfelelt. Emellett a környezetvédelmi szabályozási szint Európában nem csökkenhet.

A V4 országok agrárkamaráinak korábbi állásfoglalása a CETA-ról itt olvasható.

(MTI/nak.hu)

Nem lesz jó

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Kanadával tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) körüli huzavonával gazdaságilag Kanada jár rosszabbul, de az Európai Unió sem jár jól. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai által ismertetett helyzetértékelésükben azt írták, a kanadai export 8 százaléka irányul az EU-piacra, az uniós gazdaságok teljes kivitelének viszont csak a 2,1 százalékát veszi fel a kanadai piac. (MTI)