Mezőgazdaság

A Magyar Tudományos Akadémián új tagokat választottak az akadémikusok gyűlésének május 2-i zárt ülésén. Az Agrártudományok Osztályának rendes tagja lett Mézes Miklós, Neményi Miklós és Tóth Miklós, levelező tag Harrach Balázs, Rajkai Kálmán és Szendrő Zsolt, tiszteleti tag Antonio F. Logrieco.

Az alábbiakban a most megválasztott tagokat mutatjuk be röviden, a Magyar Tudományos Akadémia adatai alapján.

 

Neményi Miklós a Nyugat-magyarországi Egyetem Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Intézetének professzora, a Bécsi Műszaki Egyetem vendégprofesszora. Szűkebb szakterülete a precíziós, távérzékelésre és térinformatikára alapozott növénytermesztési technológiák tudományos megalapozása és fejlesztése. Levelező taggá választása után 96 tudományos publikációt jelentetett meg, főleg társszerzőkkel. Elsők között teremtette meg a precíziós, fenntartható növénytermesztési technológiák és a döntéstámogató növényfiziológiai modellek kapcsolatrendszerét, amely a fenntarthatóság és egyben klímaváltozás hatásának elemzésére is lehetőséget ad. Ezen a területen együttműködést alakított ki a NASA Goddard Intézetével (GISS). A témakörben több nemzetközi konferenciát szervezett, több könyvet szerkesztett és könyvrészletet írt. A Wittmann Antal Multidiszciplináris Doktori Iskola vezetője.

 

Mézes Miklós a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a takarmányozás-élettan és takarmánytoxikológia. Levelező taggá választása óta egyebek mellett vizsgálta a DDGS hatását a lipidperoxidációra és a glutation rendszerre pulykában, a növekedési erély hatását a lipidperoxidációra és a glutation rendszerre sertésben, a DON, valamint a T-2 és HT-2 mikotoxinok lipidperoxidációs folyamatokra és a glutation rendszerre gyakorolt dózisfüggő hatását, illetve ennek befolyásolását fokhagymaolajjal. 2010 óta 32 tudományos közleménye jelent meg, független hivatkozásai 252-vel gyarapodtak.
Tóth Miklós az MTA ATK Növényvédelmi Intézet tudományos osztályvezetője. Szűkebb szakterülete a kémiai ökológia és a növényvédelmi rovartan. Tóth Miklós a kémiai ökológia hazai bevezetője, aki a kártevő rovarok elleni környezetkímélő módszerek alapjait tanulmányozva tette meg felfedezéseit. Hetvennyolc kártevő rovarfaj feromonjának kémiai szerkezetét azonosította; eredményeit 214 közleményben publikálta. Legújabban a pattanóbogár fajokra fejlesztett ki feromonkészítményt, illetve a fátyolkák csalétkére alapozva újszerű biológiai védekezési koncepciót valósított meg. Felfedezéseinek gyakorlati felhasználásaként kialakította a CSALOMON feromoncsapda-családot.

 

Harrach Balázs az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet tudományos tanácsadója, korábbi igazgatója (2000–2008), jelenlegi témacsoport-vezetője. Szűkebb szakterülete az állatorvosi virológia. Stachybotrys penészgombák toxinjait azonosította HPLC és tömegspektrometria segítségével, és elsőként mutatta ki juhok és lovak elhullását okozó szalmából. Szarvasmarha-leukózis-mentesítéshez immundiagnosztikai készletet állított elő (600 000 vizsgálathoz, részben exportra). A hazai állatorvosi kutatásokban bevezette a molekuláris és bioinformatikai módszereket. Elsőként végzett filogenetikai számításokat adenovírusokkal. Gazdaváltásokat derített ki (pl. hüllőről kérődzőre), ami a genom G+C tartalmának csökkenésével és kórokozóképesség-fokozódással járt. Víruskutatásait vezető szaklapok és referenciakötetek közölték. Alelnöke az MTA Bioinformatikai Osztályközi Bizottságának és a Magyar Bioinformatikai Társaságnak. A Nemzetközi Vírusrendszertani Bizottság Állati DNS-vírusok és Retrovírusok Albizottság vezetője. Két olyan uniós kutatási konzorcium tagja, amelyek génvektorok és daganatellenes vírusok fejlesztésén dolgoznak.

 

Rajkai Kálmán az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet tudományos osztályvezetője, tudományos tanácsadója. Szűkebb szakterülete a talajtan, talaj-vízgazdálkodás és a talajfizika. Napjaink legégetőbb társadalmi problémájával, a globális vízkészlet talajnedvesség összetevőjével foglalkozó nemzetközileg elismert kutató. A talaj vízgazdálkodását meghatározó mérési és becslési módszerek fejlesztője. Becslési módszert dolgozott ki a talaj víztartó képességére. Kutatásaiban a mért talajnedvességből számította a növények vízfelhasználását és térbeli mintázatát. Frekvenciaspektrum és további elektromos jellemzők (fázisszög, szóródási tényező) mérését vezette be a gyökéraktivitás mérésébe. Több monográfia talajfejezetének szerzője (Magyarország kistájainak katasztere, 1990; 2010; Vadregényes erdőtáj a Börzsöny, 2014). A Debreceni Egyetem egyetemi magántanára. Több egyetem posztgraduális képzésében vesz részt. Négy hallgatója szerzett PhD-fokozatot. Új tudományos eredményei, széles nemzetközi ismertsége, elismertsége, oktatói, tudományszervezői és tudományos közéleti tevékenysége iskolateremtő egyéniséggé teszik.

 

Szendrő Zsolt a Kaposvári Egyetem professor emeritusa. Szűkebb szakterülete a kisállattenyésztés és nyúltenyésztés. Kaposváron létrehozta a világ egyik legkiemelkedőbb nyúltenyésztési kutatóhelyét, amelyet kutatási aktivitás alapján 300 kutatóhely közül az elmúlt két évtizedben folyamatosan a legjobb öt közé sorolnak. Három államilag elismert nyúlfajta előállítója. Egyedülálló a digitális képalkotó diagnosztikai módszereknek a nyúltenyésztésben és –szelekcióban való alkalmazása. Világszerte széles körben elismert új tudományos eredményeket ért el az állatjóllét, a tartástechnológiai fejlesztések, a reprodukció-biológia, az élelmiszer-biztonság és húsminőség terén. Három alkalommal választották meg a Nyúltenyésztési Világszövetség alelnökének. Publikációinak száma meghaladja az ezret. Tanítványai és közvetlen munkatársai közül hárman az MTA doktorai, egyetemi tanárok, a negyedik jelenleg írja doktori értekezését.

 

Antonio F. Logrieco az olasz Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) Élelmiszer-tudományi Intézetének igazgatója, a Mediterrán Növénykórtani Unió és a Nemzetközi Mikotoxikológiai Társaság elnöke. Szűkebb szakterülete az élelmiszer-biztonság, a toxintermelő gombák nemzetközi szakértője. Új eljárásokat dolgozott ki az élelmiszer-gazdaságban jelentős szerepet játszó toxintermelő gombák kimutatására, molekuláris módszereket fejlesztett ki az élelmiszerekben jelen levő biológiai szennyező ágensek azonosítására, és mikotoxinmentesítésre alkalmas technológiákat dolgozott ki. Több nemzetközi kutatási program koordinátoraként működött/működik együtt magyar kutatókkal. 167 eredeti tudományos dolgozat szerzője illetve társszerzője.

 

A – bármilyen szintű – akadémiai taggá válásnak nagyon szigorú feltételei vannak. A választás menetéről az alábbi cikkben olvashat:
Hogyan választják az akadémikusokat?

 

(NAK; fotó: MTA, címlap: MTI)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok