Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A termelés hatékonyságának fejlesztése és a termékválaszték korszerűsítése a legfontosabb az agrárexport további fejlődése szempontjából – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese a Világgazdaság „Versenyképesség- Belföldi kereslet és/vagy export?” című csütörtöki konferenciáján. Az eseményen a NAK szakértői is jelen voltak.

Az agrárexport 2010. és 2017. január-augusztusi időszaka között kétharmadával növekedett, pontosan 64 százalékkal, ami 2 299,2 millió eurós többletet jelent. Az agrárimport közben 60,4 százalékkal, 1390,8 millió euróval haladta meg a 2010. január augusztusi szintet, ennek köszönhetően a külkereskedelmi többlet 70,4 százalékkal, 908,4 millió euróval volt magasabb – mutatott rá Nagy István a Világgazdaság „Versenyképesség- Belföldi kereslet és/vagy export?” című konferenciáján.

A Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese az agrárium versenyképességével foglalkozó panelbeszélgetésen kiemelte, hogy az agrártermékek részesedése a nemzetgazdasági exportból 2016-ban 8,6 százalék volt, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együtt a bruttó hozzáadott értékből 6,6 százalékot jelentett. Mint mondta az agrárexport jövőbeli továbbfejlődésének alapját elsősorban a termelés hatékonyságának növelése és a termékválaszték korszerűsítése jelenti. Ehhez – tette hozzá – nélkülözhetetlen a technológiai fejlesztés, a digitalizáció növekvő mértékű használata, a tudásátadás és az innováció ösztönzése, a termékpályák szervezettségének fejlesztése, és a termelés hozzáadott értékének növelése.

Kulcsfontosságúnak nevezte emellett a magyar mezőgazdaság termékeinek meghatározó részét hasznosító élelmiszer-feldolgozás fejlesztését. A 2014 és 2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban hazai és uniós forrásokból mintegy 300 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére.
–  A jó ár, a megfelelő méretű és minőségű árualap mellett GMO-mentességünk megőrzése jelentős érték az erre érzékeny, fizetőképes piacokon – tette hozzá. Emellett fontos a márkaépítés, mivel jelenleg a magyar agrártermékek jelentős részét külföldön feldolgozzák és az adott ország termékeként kerül forgalomba, valamint a feldolgozott termékek körében is kevés a külföldön igazán ismert márka. Ezért a magyar beszállítók könnyen lecserélhetők.

A beszélgetésen szóba került a birtokszerkezet alakulása, s az, hogy a kis- vagy a nagy gazdaságok fogják inkább javítani a magyar termelékenységet. Nagy István szerint e téren 2010-óta kedvező változások történtek, jelentősen nőtt az életképes méretű kis és közepes gazdaságok száma és az általuk művelt mezőgazdasági terület. A tíz és háromszáz hektár közötti gazdaságok száma 49 ezer volt, 2010 és 2016 között 7 százalékkal, az általuk használt mezőgazdasági terület 13 százalékkal növekedett. A 300 és 500 hektár között területet használó gazdaságok száma 2010 és 2016 között 39 százalékkal, az általuk használt mezőgazdasági terület 40 százalékkal emelkedett.
– Ezzel szemben az 1000 hektárnál nagyobb területet használó gazdaságok száma 15 százalékkal, az általuk használt mezőgazdasági terület 29 százalékkal csökkent. A birtokméret optimuma a mezőgazdasági tevékenység típusától függ – más egy szántóföldi növénytermelés és más egy ültetvényes kultúra, vagy éppen a hajtatott zöldségtermesztés esetében – világított rá.

Emlékeztetett, hogy a birtokszerkezet javítása érdekében a magyar kormány meghozta azt a döntést, hogy 1200 hektár feletti földhasználók esetében egységes területalapú támogatás egyáltalán nem kerül kifizetésre. Hozzátette: a családi gazdaságok, a kis- és közepes gazdaságok fejlődésének feltétele, hogy erősödjön a piaci orientációjuk és a hatékonyságuk, legyenek képesek a helyi és regionális piacok ellátására.
– A piaci alkuerő és a termelés hatékonyságának növelése, a piac által elvárt nagy mennyiségű, homogén árualap előállításának feltétele, hogy a gazdálkodók hozzanak létre termelői együttműködéseket, horizontális integrációkat – hívta fel a figyelmet az államtitkár. – A termékpálya egészének fejlődése szempontjából pedig a vertikális integráció térnyerése jelenthet további előrelépést. Az ebben részt vevőket kisebb mértékben érik el a piaci zavarok hatásai, valamint hatékonyabban tudnak alkalmazkodni a piac által elvárt mennyiségi és a minőségi elvárásokhoz.

Dúl Udó Endre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője mindezt alátámasztva hozzátette: nem csak a gazdaság mérete számít. A világpiacon nem cégek, hanem termékpályák vannak egymással versenyben.
– Minden méretű cégnek megvan a létjogosultsága a piacon, egyszerűen a piac szervezettségén kell javítani. A kamara feladata pedig éppen az, hogy ebben segítsen – tette hozzá. – A húsfeldolgozás mindig is exportorientált volt. A legnagyobb gond, hogy ma is főként élőállatot, vagy alacsony szinten feldolgozott terméket exportálunk. E területen mindenképpen javítani kell.

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti osztályának vezetője rámutatott: pillanatnyilag 30-35 százalékán mozog a teljesítőképességének a kertészeti ágazat. A mostani vidékfejlesztési programmal viszont komolyan elindult a fejlődés, és a kamra megteremtheti a lehetőségét az összefogásnak is. A legnagyobbat a jelenleg 400 milliárd forintos termelési potenciállal bíró kertészeti ágazat területén tudnánk előre lépni, ha sikerül javítani a versenyképességi feltételeken. A Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ) amelyekből nagyjából hetven darab működik, jelenthetik a kulcsot ehhez, azt a szervezeti formát, amelyben már összefogottan tudnának fellépni a termelők. Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre a kamara felügyeletével elkészül a jégeső elhárító rendszer, amely jelentősen javíthatja a hazai termésbiztonságot.
– A magyar zöldség-gyümölcs ágazat ma egy fillér támogatás nélkül a legfejlettebb uniós tagokkal is versenyképes lenne ha megoldódna az öntözés kérdése. Szerencsére – folytatta – e területen is komoly munkát fejt ki immár a NAK. Hozzá kellene nyúlni emellett az áfához is, ami nagyban csökkentené a feketegazdaság jelenlétét.

(forrás: vg.hu)