Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Két jogcímen is segítséget kapnak a madárinfluenza-károsultak. Jövedelempótló támogatás agrártárcától érkezik, a foglalkoztatási nehézségek enyhítésén az NGM dolgozik.

Az FM jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és liba ágazatok részére. A gyors segítséget jelentő támogatásra 1,7 milliárd forintot különített el az agrártárca, amelyet még idén tavasz végéig megkaphatnak az érintett állattartók. A Magyar Államkincstár 2017. április 15-ig küldi meg postai úton a támogatási kérelem nyomtatványát a kacsa- és libatartók részére, amelyet a kézhezvételtől számított tíz napon belül kell aláírva visszaküldeni a Kincstár részére.

Továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium „Azonnal cselekszünk” programján keresztül a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre a madárinfluenza által okozott foglalkoztatási nehézségek enyhítése érdekében, elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára, de a termelők sincsenek kizárva.

Juhos gondok

2017-től a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Ha már juh- és kecsketartók: az átlagos 100-120 ezer húsvéti báránynál az idén várhatón mintegy 10 ezerrel kevesebbet lehet majd exportálni Olaszországba, miközben az elérhető ár is csökken – mondta Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke az MTI-nek hétfőn, hozzátéve, hogy ez a magyar juhtartók számára rendkívül kedvezőtlen, hiszen a bárányexport 85-90 százaléka az olasz piacra irányul. Tavaly a 20-24 kilogrammos húsvéti pecsenyebárány ára mintegy 3,2 euró volt kilogrammonként, míg az idén a kereslet csökkenése miatt átlagosan 2,5-2,7 euróra mérséklődött.
Magyarországról évente átlagosan mintegy 600 ezer bárányt vágnak le, ennek mintegy 90 százaléka exportra kerül, a kivitel 85-90 százaléka Olaszországba irányul. Az olaszországi export mintegy 20-25 százaléka a húsvéti bárány.

A juhtenyésztőknek gondot jelent az is, hogy a gyapjúra nincs kereslet, miután bedőlt a kínai piac azon része, amely a magyar gyapjút vásárolta – jegyezte meg az elnök.
A magyar juhtartás éves árbevétele átlagosan mintegy 20 milliárd forint, ami az utóbbi években nem nőtt, ugyanúgy, ahogy az ágazat támogatása sem, ez anyajuhonként 24 euró (7200 forint), és mindent összevéve – például a de minimis támogatást is – összesen 7,5 milliárd forintot tett ki tavaly, szemben az előző év 8 milliárd forinttal. Bátor úgy vélte, ahhoz, hogy egy gazdálkodó haszonnal tarthassa állatait a mostani 20 ezer forintról 27-30 ezer forintra kellene emelni átlagosan az egy anyajuhra vetített éves árbevételt. Tavaly mintegy 965 ezer anyajuh volt az országban, ám éppen a tenyésztési nehézségek miatt számuk érzékelhetően csökken.

(FM/MTI)