Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Magas technológiai színvonalon termelő, minőségi alapanyagot előállító állattenyésztés nélkül nincs versenyképes élelmiszeripar és erős eltartó képességű vidék sem – hangzott el a fiatal gazdák állattenyésztési konferenciáján.

Meddig maradhat talpon egyedül egy kisebb termelő, lesz-e állattenyésztési támogatás 2020 után, mi vár Európára a globális agrárpiacon közép és hosszútávon? Ezek voltak a fő kérdések a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége „Innováció az agráriumban – Állattenyésztés” című konferenciáján, október 27-én.
A témafelvetések több mint aktuálisak, az ágazatot feszítő belső ellentmondások ugyanis már alapjaiban veszélyeztetik a szektort, a versenyképességtől kezdve a befektetési kedven át egészen a munkaerő-, sőt a gazdautánpótlásig.

Az állattenyésztés agráriumion belüli aránya a növénytermesztéshez képest alig 35%, holott az itt képződő termékek hozzáadott értéke, az ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe ennél lényegesen nagyobb súlyt indokolna. A szektor gyengesége ráadásul láncreakciószerűen indít el további kedvezőtlen folyamatokat, hiszen erős, magas technológiai színvonalon termelő, minőségi alapanyagot előállító állattenyésztés nélkül nincs versenyképes élelmiszeripar és erős eltartó képességű vidék sem.
– És mindez távolról sem csak pénzkérdés –hangsúlyozta Feldmann Zsolt, az FM helyettes államtitkára. – Az ágazat ugyanis a kibocsátásához képest jóval nagyobb támogatásban részesül. Ez azonban – részben a globalizálódó piac, részben az egyéb szektorális gondok miatt önmagában nem elég a megerősödéshez.

–    Példa erre az alacsony technológiai színvonalon termelő, rossz hatékonyságú állattenyésztő telepek magas aránya és a termelői összefogás szinte teljes hiánya – mondta Éder Tamás, a Bonafarm igazgatója, a NAK alelnöke. – Magyarországon az állattenyészők többsége továbbra is egyedül próbál boldogulni a piacon, ami a koncentrálódó kiskereskedelemben garantálja a vesztes pozíciót. Ehhez többnyire eleve nincs elég tőke, de ha azt nézzük, hogy egy áruházlánccal szemben csak a legnagyobb cégek rendelkeznek hasonló tárgyalóerővel, akkor ki kell mondani, hogy egyedül nem megy! Szövetkezéssel és/vagy integrációval azonban olyan új lendületet kaphatna az ágazat, amivel Magyarország Európa egyik legversenyképesebb szereplőjévé válhatna a szektornak.

(forrás: magyarmezőgazdasag.hu)

A külgazdaság húzóágazata a húsipar

A magyar külgazdaság egyik ,,zászlóshajójának" nevezte az élelmiszeripart, ezen belül is a húsexportot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek a 20. Csabai Kolbászfesztiválon, Békéscsabán szombaton.
Megjegyezte, hogy az első hét hónapban 660 millió eurót ért el a húskészítmények kivitele, hat százalékkal haladva meg a tavalyi azonos időszakit. Hozzátette, hogy a keleti irányú export egyértelműen nő, a Kínába irányuló húskivitel 82 százalékkal, a Japánba eljutó 5 százalékkal bővült a hét hónapban. Mindez azt mutatja, hogy a prémium kategóriás magyar termékek, mint például a csabai kolbász az egész világon ismertek, kifejezetten versenyképesek, ezért ezek népszerűsítésére komoly figyelmet fordítanak a külgazdasági tevékenységben a jövőben is – ígérte.
Szijjártó Péter megemlítette azt is, hogy Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel is tárgyalnak a magyar sertéshús bevitelének engedélyezéséről, amely már adott Kínában, Japánban, Tajvanon, Szingapúrban és Vietnamban is. (MTI)