Növénytermesztés

Bár a drónok használatára van hatályos hazai szabályozás, a permetező drónok működtetésére viszont az általános érvényű szabályokat magukban foglaló rendeletek egyelőre nem tartalmaznak részletes szakmai (minősítési) követelményrendszert! Egységes uniós jogalkotás van folyamatban, a célirányos részletszabályokat ezután lehet majd kialakítani.


A légiforgalmi irányítást végző HungaroControl arra számít – mint az egy tavaly év végi konferencián elhangzott –, hogy Magyarországon 2025-re naponta közel 27 ezer drónrepülést hajthatnak végre. Bár nem részletezték, feltehetően ezek közé sorolták a mezőgazdasági célú drónhasználatot is.

Az idei AGROmashEXPO AgRobot showján Frikker Attila, a Duplitec Kft. képviselője azt mondta, a gazdák is sok mindenre használhatják a drónokat, attól függően, hogy milyen szenzorokkal szerelik fel őket: a hiperspektrális kamera kimondottan a mezőgazdaság számára kifejlesztett érzékelő rendszer. Emellett pedig permetezésre is alkalmassá tehető.

De vajon mennyi ilyen eszköz van a mezőgazdaságban? Meglepő, de csak megtippelni lehet! A nak.hu érdeklődésére Török Ágnes okleveles közlekedésmérnök, repülésbiztonsági elemző, a Drónpilóták Országos Egyesületének (DOE) külső szakértője azt nyilatkozta, hogy mivel nincs hatósági nyilvántartás a drónokról – ezt megerősítette számunkra a terület szabályozásáért felelős Technológiai és Innovációs Minisztérium (ITM) is –, így azt sem lehet pontosan tudni, hogy összesen mennyi van az országban, és azt sem, hogy mennyi a mezőgazdaságban. Úgy vélte, amelyeket kifejezetten a permetezésre alkalmaznak, tizes, legfeljebb százas nagyságrendűre tehető.


Van is meg nincs is


A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerkesztőségünkhöz eljuttatott tájékoztatója szerint az Európai Bizottság állásfoglalása alapján a drónok is légi járműnek minősülnek, ennek alapján a drónokkal végzett növényvédelem pedig légi növényvédelemnek. A hatóság közölte, Magyarországon a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005.(V.6.) FVM-GKM-KvVm együttes rendelet alapján lehet légi növényvédelmi tevékenységet végezni. A rendeletet alapvetően a mezőgazdasági légi járművel történő mező- vagy erdőgazdasági célú, növényvédő szerrel, növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termékkel vagy termésnövelő anyaggal végzett növényvédelmi vagy talajerő-gazdálkodási tevékenységekre kell alkalmazni. A rendelet meghatározza a légi permetezés szabályait (engedélyezett növényvédő szerek, védőtávolságok stb.), a szakirányítóra, a pilótára és a jármű üzemeltetőjére vonatkozó szabályokat, a környezetvédelmi előírásokat, továbbá a tevékenység engedélyezéséhez szükséges bejelentés benyújtásának típusát és módját. Török Ágnes szerint bár a hagyományos légi járművekkel végzett mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről részletes szabályok vannak hatályban, a pilóta nélküli légi járművekre sem fizikailag, sem jogilag nem alkalmazhatók ezek a feltételek.

Utóbbi megjegyzésre szinte „rímelt” a Gabonatermesztők Országos Szövetségének AGROmashEXPÓ-n megrendezett szakmai napjának egyik panelbeszélgetésén elhangzott kijelentés, miszerint a permetező drónokat voltaképpen illegálisan alkalmazzák, mert nem estek át típusminősítésen a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézeténél (NAIK MGI)!

A nak.hu érdeklődésére Gulyás Zoltán, a NAIK MGI igazgatója megjegyezte, azért nem estek át, mert a hatályos, a növényvédelmi tevékenységről, illetve a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló rendeletek (43/2010. (IV. 23.) FVM Rendelet; 44/2005.(V.6.) FVM-GKM-KvVm együttes rendelet) egyelőre nem tartalmaznak drónra szerelt permetező berendezésre (permetező drónra) vonatkozó részletes szakmai (minősítési) követelményrendszert. Hozzátette, a szakmailag illetékes és kompetens szakemberek együttműködésében a jelenleg hiányzó követelményrendszer várhatóan a közeljövőben elkészülhet.

A NÉBIH jelezte, általános jogszabályi előírás, hogy forgalomba hozatal előtt a növényvédelmi gépeket típusminősítésnek kell alávetni (2008. évi XLVI. törvény; 43/2010. FVM rendelet), viszont a permetező drónokra jelenleg nincsenek elérhető típusminősítési szabványok. Jelenleg dolgoznak azon a szabályozáson, amely a növényvédő szer drónokról történő kijuttatására vonatkozik. Mivel a precíziós gazdálkodás térhódításának velejárója a drónok elterjedése is, ezért céljuk egy egyszerű, de biztonságos növényvédőszer-kijuttatást lehetővé tévő szabályozási környezet kialakítása.


Az EU-ra várva


Azonban ezt várhatóan az EU-is előírásokhoz kell majd igazítani. Mint a nak.hu érdeklődésére az ITM sajtóosztálya írta, egységes uniós szabályozás készül, amely közös előírásokkal rendezi majd a pilóta nélküli légi járművek üzemeltetésének kérdéseit. A korszerűbb közösségi rendelkezések hatályba lépése az év második felében várható. Hozzátették, az előrehaladott uniós jogalkotási eljárás miatt a magyar jogszabályi környezet jelenleg érdemben nem változtatható meg.

A jelenleg érvényes hazai szabályozásról azt írták, hogy a pilóta nélküli légi járművek működtetéséhez eseti légteret kell kijelölni. A kiadott eseti légterek száma az elmúlt években drasztikusan megnövekedett, tavaly napi szinten 30-120 között mozgott. E mennyiségnek mindössze töredékét, 5-10 százalékát használták ki ténylegesen és jogszerűen.
„A minisztérium tevékeny részese a közösségi szintű egyeztetéseknek. Az új előírásokkal kapcsolatos fontos elvárás, hogy azok kellő rugalmasságot biztosítsanak a drónt szabadidős, hobbicéllal üzemeltetők és az innovatív vállalkozások számára is, ugyanakkor hosszú távra érvényesen teremtsék meg a biztonságos elkülönítés és egységes európai légtérbe történő fokozatos integráció lehetőségét” – közölte a tárca a magyar kormányzati szándékot.

Minderre Török Ágnes azt mondta, az Európai Bizottság célja, hogy egy felhasználóbarát, a technológia fejlődését támogató jogi környezet teremtsen a pilóta nélküli légi járművek használatának. A konkrét szövegjavaslatok megtalálhatók az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) honlapján.
– Az irányok azt mutatják, hogy a jelenlegi itthon hatályban lévő jogszabályoknál enyhébb szabályok vonatkozhatnak majd erre a tevékenységre – tette hozzá a szakértő.


(nak.hu/Raffai Ferenc)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-1-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei