A Vidékfejlesztési Program keretében kertészeti beruházásokra összesen mintegy 140 milliárd forintnyi támogatási forrást fordíthatnak a gazdák – hangzott el a FruitVeb szakmai tanácskozásán.
A rendelkezésre álló források és a benyújtott támogatási igények alapján az elmúlt negyed évszázad legjelentősebb kertészeti fejlesztése valósulhat meg a jelenlegi uniós költségvetési ciklus végéig Magyarországon – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeb csütörtöki évértékelő kertészeti konferenciáján, Mátraházán. Előadásában hangsúlyozta: a Vidékfejlesztési Program keretében kertészeti beruházásokra összesen mintegy 140 milliárd forintnyi támogatási forrást fordíthatnak a gazdák. Ebből növényházépítésre mintegy 23 milliárd, ültetvénytelepítésre több mint 19 milliárd, míg kertészeti gépbeszerzésre 18 milliárd forint jut. A benyújtott támogatási igények alapján 140 hektárnyi üveg- és fóliaház létesülhet 2020 végéig Magyarországon.
Az ágazat szerepét értékelve rámutatott: a kertészeti szakma és annak termékei egyre jobban felértékelődnek, ennek oka jelentős részben a fogyasztói igények és szokások változásában keresendő.
– Az elmúlt évben az ágazati kibocsátás meghaladta a 300 milliárd forintot, mely a teljes agrárium teljesítményének 12 százalékát adta – közölte. – A munkaerőhiány ma már a kertészet fejlődését veszélyezteti, ez napjaink egyik fő kihívása. A megoldási lehetőség lehet a digitalizáció és a gépesítés, az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek javítása, a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentése, a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenet támogatása, a munkaerő területi mobilitásának ösztönzése és a szakképzés fejlesztése.
Szólt arról is, hogy 2017-ben összesen 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött az országban. Ezekre nélkülözhetetlenül szükség van a versenyképesség és piacra jutás javítása érdekében.
– A termelői szerveződések teljes értékesítésének aránya az ország zöldség-gyümölcs kibocsátásán belül tavaly alig haladta meg a 22 százalékot, melynek háromszorosára volna szükség – jegyezte meg. Ugyancsak a fontos teendők között említette, elsősorban a 41 százalék feletti részesedésével a gyümölcstermesztési szektor legnagyobb szeletét kitevő almatermesztésre utalva, intenzív, korszerű ültetvények létrehozását. Úgy vélte, ezek hiányában nem lehet minőségi árut előállítani, mely folyamatos értékesítési gondok forrása.
A kertészeti ágazat kitörési pontjait sorolva aláhúzta: 2018-ban az öntözött területek nagysága mintegy 144 ezer hektár, míg további 267 ezer hektáron tervezik ennek feltételeit megteremteni. A kormány döntése szerint öntözésfejlesztésre évente 17-18 milliárd forint áll rendelkezésre. További kiemelt fejlesztési irányokra kitérve beszélt a megújuló energiára alapuló hőenergia-termelés arányának növeléséről, a széndioxid-kibocsátás, valamint az energiaimport-függőség csökkentéséről, a komplex termál- és egyéb zöldenergia-hasznosítási rendszerek kiépítéséről, továbbá a hazai agrárkutatás újjáélesztéséről.
(MTI)
