Sürgősen növelni kell az öntözött területek nagyságát Magyarországon – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a NAK elnöke. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, annak súlyos kárát látja az agrárium.
A vízhiány egyértelmű piacvesztést okoz, mivel az állandóan ingadozó termésszintek miatt nem tudnak állandó mennyiséget és minőséget szállítani a gazdák a piacokra – olvasható az agrártárca élelmiszer-gazdasági stratégiájában. A minisztérium célja az öntözhető területek növelése, ezért van szándék egy mezőgazdasági öntözési kataszter létrehozására, amely a mezőgazdasági vízkeresletre, az öntözési és halgazdasági vízigényekre vonatkozó információkat rögzíti majd.
Hazánk öntözési szintje jelenleg az 1950-es évek szintjének felel meg, ami az 1970-es évek „öntözési csúcsának” harmada. Az elmúlt húsz évben mezőgazdasági területünknek még a legaszályosabb években is csak két százalékát öntöztük, ami jóval az uniós átlag (8,7 százalék) alatti szint. Magyarországon az öntözés döntően szántóterületen folyik, az öntözött gyümölcs-, szőlő- és gyepterületek aránya alacsony.
– Amennyiben megvalósul egy nemzeti vízgazdálkodási, vízhasznosítási program, akkor Magyarországon az éves agrárkibocsátást minimum évi nyolcszázmilliárd forint értékben megnövelhetjük – mondta korábban a Magyar Hírlapnak Jakab István, a MAGOSZ elnöke. Utalt arra: alig van konzervgyárunk, szabadföldi zöldségtermesztésben Európában korábban piacvezetők voltunk, mára viszont jelentősen visszacsúsztunk. Ellenben Dél-Koreában és Izraelben a művelés alá vont területek minden egyes négyzetméterét öntözik.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint is növelni kell az öntözött területek nagyságát.
– Míg negyven évvel ezelőtt még 200-300 ezer hektárt öntöztünk Magyarországon, addig az utóbbi évtizedekben már százezer hektárt sem – mondta Győrffy Balázs NAK-elnök a lapnak. Úgy látja: az öntözésfejlesztés az egyik kulcsa a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez. Hozzátette, a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program tervezésekor csatát vívott az EU-val, hogy egyáltalán lehessen forrást adni öntözésfejlesztésre, végül ezt sikerült kiharcolni, az öntözésfejlesztés támogatására pályázatot írtak ki.
– Gyakorlatilag lehetetlen vízjogi engedélyhez jutni, a procedúra évekig elhúzódik, és óriási a költség – jegyezte meg a lapnak Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. A szakmai szervezet vezetője már többször felhívta a figyelmet arra: súlyos gond az öntözés hiánya, öntözés híján nem lehet versenyképes termelést folytatni. A gyümölcsösöknek csak 20-25 százalékát öntözik, zöldség esetében ez az arány 70 százalék.
(forrás: Magyar Hírlap)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön