Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Már öt halálos kimenetelű munkabaleset történt idén a mezőgazdaságban. A legfőbb veszélyt a traktorokkal és egyéb önjáró mezőgazdasági gépekkel történő gázolás, ütközés jelenti.

A múlt hét elején jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben mezőgazdasági munkavédelmi kampányt indít, lévén egyre több az agráriumban a munkabaleset, és ezen belül a halállal végződő eset is.
Néhány nappal később kiderült, hogy valóban szükség van a felvilágosító tevékenységre: az NGM munkafelügyeleti osztálya által közölt adatok szerint az idei első negyedévben a mezőgazdaságban 144 munkabaleset történt, és ezek közül 5 volt halálos kimenetelű. Ha ez a tendencia egész évben folytatódna, akkor legalább 20 elhunytat regisztrálhatnak, kettővel többet, mint volt 2016-ban.

Gépközelben

Érdemes áttekinteni – az idei kampányra kiadott tájékoztató füzetet alapul véve –, hogy konkrétan melyek a legfőbb veszélyforrások az agráriumban. A legfőbb veszélyt a traktorokkal és egyéb önjáró mezőgazdasági gépekkel történő gázolás, ütközés, illetve felborulás jelenti, mely egyben a halálos balesetek leggyakoribb oka. Fokozott veszélyt jelent, ha szállítójárműre vagy pótkocsira a terhet (pl. bálákat) nem megfelelően elosztva, ledőlés ellen nem biztosítva rakodják fel.
Nem ritka, hogy az erőgép védőburkolatát eltávolítják, így a szabadon forgó kardántengely közelében végeznek valamilyen munkát. Az utóbbi években megszaporodott a kardántengely által okozott balesetek száma. Ezek a balesetek mindig súlyos kimenetelűek: a kardánkereszt a munkavállaló ruhájába beakadva felcsavarja azt a dolgozóval együtt.

Hasonló veszélyhelyzetet jelent, ha a bálázógép hajtásmechanizmusa valamilyen akadály miatt megszorul, ezért a gépkezelő a traktormotor leállítása és a kardánhajtás kikapcsolása nélkül kezdi el a hibaelhárítást. Amikor a fizikai akadály megszűnik, a gép mechanizmusa váratlanul elindulhat, és a gépkezelőt behúzhatja.

Magasban

Súlyos veszélyhelyzet állhat elő (pl. leesés, összedőlés, beomlás), ha a telephelyen valamely építési, bontási, vagy árokásási tevékenységet szabálytalanul olyan munkavállalókkal végeztetnek, akik ezekhez a feladatokhoz nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, illetve a munkavégzéshez szükséges készséggel és jártassággal.
A gazdasági épületek tetőborítása jellemzően hullámpala, mely törékeny, kis teherbírású anyag. Szakszerűtlen javítása be-, illetve leesés veszélyt jelenthet a munkavállalókra. A telephelyeken a fogadó garatok, aknák hiányos lefedése vagy a védőkorlát hiánya miatt szintén gyakori a beesés-, leesésveszély.
Gyümölcsszedéshez, de más tevékenységekhez is használnak létrákat. A nem megfelelő kialakítású vagy állapotú létrák leesés veszélyesek, mert könnyen eldőlhetnek.

Áram alatt

A mezőgazdasági üzemekben jellemzően kisfeszültségen (230V-os váltakozó feszültségen) üzemeltetett, szabálytalanul bekötött gépek, sérült szigetelésű kéziszerszámok, villamos hosszabbítók jelenthetnek villamosáramütés-veszélyt. Ezek a balesetek általában az elégtelen érintésvédelem miatt következnek be. A magasfeszültségű (pl. 22 kV feszültségszintű) villamos szabadvezeték-hálózat környezetében elszenvedett balesetek általában a feszültség alatt álló csupasz szabadvezetékek megközelítéséből adódnak (pl. gördülőállványt tolnak a vezetékhez, megemelt platójú szállító járművel vagy rakodógéppel kerülnek a megközelítési távolságon belül a magasfeszültségű vezetékhez).

Fáradtan

Az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók különösen ki vannak téve az ergonómiai veszélyeknek (fárasztó vagy fájdalmas testhelyzet, nehéz terhek hordozása vagy mozgatása, állás vagy gyaloglás, valamint ismétlődő kéz- vagy karmozdulatok), így a munkavégzéssel összefüggő váz- és izomrendszeri problémák kifejezetten gyakoriak.

Erjedés

A betárolt anyagok, termények, trágya erjedése, bomlása, rothadása esetén veszélyes gáz, úgynevezett biogáz keletkezik, ami többek között széndioxidot, metánt, kénhidrogént tartalmazhat. A levegőnél nehezebb szén-dioxid és kén-hidrogén gáz összegyűlhet a tartályok, ciszternák, aknák mélyén, halálos veszélyt jelentve az alkalmilag ott munkát végzőkre.
Szüret után a must erjedése közben képződő „mustgáz” (szén-dioxid) veszélyezteti a borospincékben dolgozókat. A „mustgáz” a rossz szellőzési viszonyok között felhalmozódik a föld alatti pincében, kiszorítva onnan az oxigént, ami fulladást okoz. Ezért ilyenkor előzetes szellőztetés és légtérelemzés nélkül a borospincékbe lemenni életveszélyes.

A mezőgazdasági dolgozók vegyi anyagoknak – például növényvédő szereknek, állatgyógyászati készítményeknek, oldószereknek és olajoknak – lehetnek kitéve, amelyek hosszú távon bőrproblémákat, asztmát okozhatnak, károsíthatják az idegrendszert vagy rákkeltőek lehetnek.

Erős állatok

A mezőgazdaságban az állatok támadásából adódó veszélyekkel is számolni kell. Általában nagytestű állatokkal (lovak, bikák, sertések) való elővigyázatlan kontaktus miatt következnek be balesetek, de ide tartoznak a rovarcsípés miatti sérülések, halálesetek is, melyek száma az utóbbi években emelkedést mutat.

Fertőzés

Bár a mezőgazdasági dolgozók körében előforduló foglalkozási megbetegedés általános kockázata kisebb, mint más munkavállalók esetében, bizonyos betegségek kockázata magasabbnak tűnik a mezőgazdasági szektorban. Ilyen többek között a mezőgazdasági terményekből származó biológiai porok belélegzése okozta asztma és a tüdőbetegségek, valamint a bőrbetegségek (például bőrgyulladás) és az állatról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok).

Az erdőgazdaság területére vonatkozó speciális munkavédelmi szabályok megszegése súlyos veszélyhelyzeteket idéz elő, mely gyakran halálos balesethez vezet.

(nak.hu)