Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A tavalyi, kiugrónak számító termésrekordokat idén biztosan nem fogják elérni a kalászosok, de azért jó közepes termésre lehet számítani.

Az előzetes becslések alapján az idén jó közepes termésre lehet számítani az őszi szántóföldi növénykultúrákban – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a kelet-magyarországi régió kalászos fajtabemutatóján pénteken, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tímáron. Elmondta, a több mint 200 ezer hektáron elvetett őszi árpától hektáronként 4,8 tonnás, a 960 ezer hektáron termő őszi búzától 5 tonna körüli, a 260 ezer hektárt elfoglaló őszi káposztarepcétől pedig 2,9 tonnás terméseredményeket várnak a szakemberek.

Az államtitkár hozzátette, a tavalyi, kiugrónak számító termésrekordokat idén biztosan nem fogják elérni ezek a növények, de a gazdálkodók – a minőségtől függően – jó gazdálkodási évben bizakodhatnak. Tájékoztatása szerint ezek a növénykultúrák a téli időszakban kisebb-nagyobb fagykárokat szenvedtek, a repcénél például mintegy 20 ezer hektárt voltak kénytelenek kiszántani a gazdálkodók.
– Az ezt követő száraz időszakot és az áprilisi fagyokat is megsínylették, de a helyzet nem rossz, a közepes termés elérhető lesz – tette hozzá.

Czerván György tájékoztatása szerint összesen közel 80 ezer hektárra történt kárbejelentés, a legnagyobb részben téli és tavaszi fagykárra – nagyjából 30 000-30 000 hektárra –, az utóbbi hetekben pedig főként a jégkárbejelentések emelkedtek meg. A kárenyhítési rendszerről szólva elmondta, az alapban jelenleg 27 milliárd forint áll rendelkezésre a jogos kárigényeknek a teljesítésére. Mint mondta, a kárenyhítési szabályok fontos változása, hogy bekerült a kárjogcímek közé a légköri aszály, valamint a korábbiaktól eltérően már nem üzemenként, hanem növényi kultúránként mérik a hozamérték csökkenését.

Az államtitkár elmondta, a jövő héten zárószavazásra kerülő 2018. évi költségvetés tervezete a 2010. évhez viszonyítva jelentős többletforrásokat biztosít a magyar mezőgazdaság szereplői részére. Kiemelte, hogy a tisztán nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatásokra fordítható összeg a 2010. évi mintegy 50 milliárd forintról 96,7 milliárd forintra változik. Az uniós kiegészítéssel működő támogatások esetében pedig a hozzávetőleg 3 milliárd forintos összeg közel 12 milliárd forintra emelkedik- tette hozzá.

Az elmúlt évek intézkedéseinek hatására a közvetlen uniós forrásból nem részesülő sertés és baromfi ágazat támogatása 2010 óta a háromszorosára növekedett. Az államtitkár megemlítette, hogy a madárinfluenza által okozott közvetlen károk után a termelők 11 milliárd forint összegű kártalanításban részesülnek, amelyből 9 milliárd forint már kifizetésre került. Mindemellett a víziszárnyas (kacsa, liba) ágazat 1,4 milliárd forintos csekély összegű jövedelempótló támogatásban részesül. Ezen felül a kormány az „Azonnal cselekszünk” programon keresztül 1 milliárd forintos kerettel munkahelymegőrző támogatást biztosít a vágó- és feldolgozó vállalkozások részére.

(FM sajtóiroda/MTI)