A génmódosított növények engedélyezésének európai és hazai tapasztalatairól rendeztek csütörtökön szakmai tanácskozást, amelyen elhangzott, hogy szükség lehet ezen a téren új hazai szabályozásra.
A konferenciát a GMO-kerekasztal, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága és Mezőgazdasági Bizottsága, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság szervezete, amelyen az utóbbi által kiadott, a konferencia szakmai hátterét összefoglaló kiadványt is bemutatták. (A kötet itt elérhető: http://www.bdarvas.hu/gmo/idn6079
– Új törvényi szabályozásra lehet szükség Magyarországon a legújabb, a genetikailag módosított szervezetekre (GMO), ezen belül a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások miatt – fejtette ki Darvas Béla, konferenciakötet szerkesztője, a GMO-kerekasztal elnöke a tanácskozáson.
A címzetes egyetemi tanár elmondta: a jogi szabályozásban is figyelembe kell majd venni az új, például a genomszerkesztési eljárásokból adódó lehetőségeket. Ezen eljárásokkal új növény-, fajtacsoport kerülhet forgalomba, hiszen a módszerrel úgynevezett ciszgenikus növények állíthatók elő. A módszerről több kutató azt állítja, hogy ez molekuláris növénynemesítés, ezért ezt nem kell a GMO-szabályozás alá vonni. Ezzel a technológiával is elő lehet azonban állítani transzgenikus, most ismert GMO-növényeket, csak szándék kérdése. Kifejtette, a transzgenikus szabályozás a fajidegen gén használatára vonatkozik, amely génnek nincs helye a genomban. A ciszgenikus módszernél ugyanabból a növényből származó gént visznek be molekuláris módszerekkel a szakemberek ugyanarra a helyre, ahol az eredeti gén volt. A két módszer különbsége miatt kell új szabályozást alkotni a szakértők szerint, ezért Magyarországnak is újra kell gondolnia a szabályozást.
Darvas Béla közölte, az új módszerek alapjaiban változtathatják meg a GMO-k megítélését, mivel például a cukorbetegek már nap mint nap használják a transzgenikus inzulint, ami az életüket menti meg. Az ő számukra már most sem érthető a transzgenikus módszer nagyfokú elutasítottsága. Elmondta, a mezőgazdasági géntechnológiában Európa és Magyarország más utat jár be, de a törvényi felülvizsgálat mindenképpen indokoltnak tűnik az új, genomszerkesztési eljárás tükrében.
Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke a tanácskozást üdvözölve aláhúzta: Magyarországnak egy évtizede kellett döntenie arról, hogy szabályozza-e nemzeti törvénnyel a GMO-növények termesztését, ennek nyomán alakult ki széleskörű eszmecsere a témáról, és tartották meg az első vitanapot a GMO-növények termesztéséről a parlamentben. Sallai R. Benedek, a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke kiemelte, a jövőben is lehetővé kell tenni az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést a magyar családok számára, ezért kell dolgozni tovább ezen a területen.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön