A Szent István Egyetemen kutatás-fejlesztési központ létrehozását indítványozta a kormány, amely a hazai agráripari és mezőgazdasági gépgyártás egészének fejlesztését célozza, különös tekintettel az agrárinformatikára az e-termelési rendszer kialakításának érdekében – olvasható a legfrissebb Magyar Közlönyben.
A központ létrehozására finanszírozási tervet, kitérve az esetlegesen szükséges pótlólagos forrásbevonásra is, az emberi erőforrások miniszterének kell elkészítenie május végéig a földművelésügyi és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával. Az érintett tárcavezetők egyúttal arra is megbízást kaptak, hogy intézkedjenek annak érdekében, hogy az Irinyi-tervbe illeszthető pályázati konstrukciókat dolgozzanak ki, amelyek elősegítik majd a Magyarországon a már használatban lévő vagy forgalmazás előtt álló mezőgazdasági gépek informatikai fejlesztését, illetve intelligens gépek fejlesztésére irányulnak.
A kormányhatározat emellett intézkedik arról is, hogy a magyar mezőgazdasági gépgyártás oktatási és kutatás-fejlesztési háttere fejlődjön, forrásokat rendelve az alapkutatási tevékenységhez, illetve úgynevezett integrált mezőgazdasági műszaki szakemberképzés megvalósítására alkalmas javaslatot dolgoztat ki a szaktárcákkal. A földművelésügyi miniszter feladatává teszi továbbá, hogy mérje fel a tárca fenntartása alá tartozó mezőgazdasági szakképző intézményekben zajló mezőgazdasági gépészképzés technológiai ellátottsági szintjét, és ennek eredménye alapján a nemzetgazdasági miniszter bevonásával tegyen javaslatot átfogó műszaki fejlesztési tervre. Emellett a kabinet utasítja a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztost, hogy az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bevonásával tegyenek javaslatot a hazai gyártású mezőgazdasági gépek forgalmazását segítő kedvezményes hitelkonstrukciók és szerepvállalás kialakítására – különös tekintettel a hazai gépek e-kereskedelmére.
Tavalyi csökkenés
Fenyvesi László, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének főtitkára korábban a Magyar Időknek arról számolt be, hogy a kormány agrár-gépgyártási stratégiai javaslatát még januárban véleményezte a szövetség. Az elkészült dokumentumot egy olyan átfogó tervezetnek nevezte, amely nemcsak a gyártás, hanem az oktatás és a kutatás fejlesztését is célként tűzi ki. A szakember elmondta, hogy Magyarországon hozzávetőleg 3000 milliárd forintos eszközvagyonnal rendelkezik az agrárium. Ahhoz, hogy a géppark tízévente meg tudjon újulni, évente 300 milliárdos forgalomra lenne szükség ezen a piacon. Jelenleg – az alkatrészeken kívül – évente mintegy 100-150 milliárd forintért vásárolnak különböző erő- és munkagépeket a gazdák.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint, a magyar mezőgazdasági géppiac 11 százalékkal csökkent 2016-ban. Az év közben tapasztalható gyengébb kereslet után az év végi felfutásnak köszönhetően tavaly a gazdálkodók 127 milliárd forintért vásároltak mezőgazdasági gépeket. Az alkatrészforgalom 2016. évi értéke 5 százalékkal haladta meg az előző évit, és nagyobb volt a korábbi évek árbevételénél is; a gazdálkodók 42 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre. A magyarországi géppiac koncentrációja 2016-ban tovább erősödött, a közvetlen mezőgazdasági végfelhasználóknak történő értékesítés 80 százalékát 13 cég adta, a három legnagyobb agrárgép-kereskedő az összes magyarországi gépértékesítés több mint 55 százalékát bonyolította.
(nak.hu)
Jelentős digitális fejlesztés lehet az agráriumban
Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos március 31-én, a Napi.hu üzleti és pénzügyi portál informatikai konferenciáján közölte, hogy a kormány tervei szerint még az idén elkezdődhet a vállalkozások digitális felkészültségének felmérése, állami közreműködéssel pedig üzleti tudásfejlesztési portál és a digitális kompetenciát segítő programok indulnak. Deutsch Tamás kiemelt fejlesztési területnek nevezte az agráriumot is. Közölte, hogy az év közepére elkészülő gazdasági digitális stratégia részprogramjaként digitális agrárakadémia jön létre a termelők ismereteinek bővítésére. Fejleszteni kívánják az agrártanácsadók digitális felkészültségét, a termeléshez szükséges közadatokat pedig a mezőgazdasági adatintegrációs projekttel teszik elérhetővé.
További fontos feladatnak nevezte az infrastruktúra fejlesztését annak érdekében, hogy Magyarország 2020 után az 5G-technológia felhasználása terén a világ élvonalába kerüljön. A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta azt is, hogy fel kell készülni az új típusú foglalkoztatási formákra, már jelenleg is 25-30 ezer betöltetlen informatikus munkahely lehet Magyarországon, és a következő évek során ennél is nagyobb tömegben lehet szükség magasan képzett, digitálisan is felkészült munkavállalókra.
Deutsch Tamás kijelentette, hogy a vállalkozások digitális átalakulását segítő programokba a kormány a jövőben szeretne a jelenleginél sokkal több céget bevonni.
A konferencián Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, hogy a digitális átalakulás minden iparágat érint a termeléstől az ügyféloldalig. Hozzátette, hogy a legújabb technológiák ára évente 80 százaléknál is többet eshet, ezért rendkívül gyorsan terjednek, ami világszerte új kihívások elé állatja a gazdasági élet szereplőit. (MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön