Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. Kilencven hazai és nemzetközi előadó, harminc szakmai kiállító és több mint ötszáz résztvevő vett részt az eseményen, amelyet az Agroinform.hu a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben rendezett.

–  A termelés, a termelési környezet pontos, adatszerű megismerése, az adatok gyűjtése, az adatbázisok építése, az automatikus beavatkozásokat és döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése és mindezen eszközök integrálása, vagyis a digitalizáció már nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség is az fejlődésre, a piaci alkalmazkodásra az agrárágazatban – hangsúlyozta az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által közösen szervezett, 2017. február 22-i III. PREGA-t megnyitó beszédében Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Az eseményen hozzátette: Magyarországon az agrárinformatikai, a digitális megoldásokat még csak szigetszerűen és szinte csak a termelésben alkalmazzák, mivel sokszor nincs megfelelő képességgel és képzettséggel rendelkező munkaerő ezeknek az eszközöknek és technológiáknak a használatára.

– A precíziós gazdálkodás kiemelkedően fontos szerephez jut az elkövetkezendő években, hiszen a jövő mezőgazdaságának alapja az új erőforrások hatékony alkalmazása, a tudásintenzív mezőgazdasági technológiák használata, az energiatakarékos termelés, valamint a folyamatos oktatás és képzés – mondta köszöntőjében Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. – A versenyképességet csak akkor tudjuk javítani, ha gyorsan felzárkózunk. A precíziós gazdálkodás Magyarországon is több mint másfél évtizede megjelent, ugyanakkor sokak előtt még ma is ismeretlen fogalom. Egy felmérés szerint a precíziós eszközöket már alkalmazó gazdálkodók közel kétharmada három éven belül további beruházást tervez valamely ezzel kapcsolatos technológiába, elsősorban automata kormányzás, vetőgép, sorközművelés, tápanyag-gazdálkodás, valamint öntözés területén.

Győrffy Balázs szerint a kamara kiemelt feladata, hogy megismertesse a gazdálkodókkal a legújabb innovatív technológiákat, módszereket, illetve felhívja a figyelmüket az alkalmazásukkal járó előnyökre, vagy éppen azon hátrányokra, amiket azzal szenvednek el, ha kimaradnak a használatukból.

A mezőgazdaság digitalizációjával foglalkozó legnagyobb hazai rendezvény alapvető célja, hogy bemutassa azokat a technológiai és informatikai megoldásokat, amelyek felkészítik a magyar gazdálkodókat a változásokra. Miközben a népesség létszáma folyamatosan növekszik és élelmiszerigénye ezzel párhuzamosan nő, a mezőgazdasági termelésre egyre kisebb terület áll rendelkezésre. A kitörési pont a hatékonyság növelése lehet.

Amint azt Bolyki Bence, a PREGA konferencia-sorozat alapítója ás főszervezője a február 22-i eseményt megnyitó beszédében is kiemelte, jelenleg már Magyarországon is elérte az agráriumot az „informatikai forradalom”.
– Az idei PREGA középpontjában az adat, az információ és a haszon áll. Ebben az új, adatalapú rendszerben kell lépést tartanunk a világ mezőgazdaságával. A biológiai, termőhelyi és a vízgazdálkodási potenciált is ki kell használnunk. Felelősségünk az is, hogy a környezetterhelést csökkentsük, akár úgy is, hogy a termelésre nem alkalmas területeket visszaadjuk a természetnek. A keletkezett haszonnak pedig nemcsak pénzbelinek, hanem környezeti, társadalmi és erkölcsi haszonnak is kell lennie. Az agrártársadalom nem ért az informatikához és az informatikusok nem értenek a mezőgazdasághoz, a siker záloga csakis az együttműködés lehet. Az együttműködés, melynek révén a magyar mezőgazdaság növelve a hatékonyságát, a digitalizáció nyertese lehet – mondta.

Bolyki Bence szerint a mezőgazdaság digitalizációjával megvalósul, hogy a gazdálkodók könnyebb és gyorsabb munkavégzés mellett a hosszútávra eltárolt adatok segítségével kiszámítható és biztosabb termelést folytassanak. A hatékonyság növelése azért is fontos, mert 2020 után várhatóan megváltozik a támogatási rendszer, melynek fókuszába a jobb minőségű, és nagyobb mennyiségű termény kerül.

Rendkívül sok érdeklődő követte a szakmai eseményt

A precíziós növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet számára a technikai háttér elérhető a hazai piacon, hiány egyre inkább az eszközöket biztosan kezelni képes, a szükséges informatikai alapokat értő gazdálkodókból van. A konferencia teret biztosított a precíziós gazdálkodás iránt elkötelezett termelők számára a legújabb technológiai és agrárinformatikai lehetőségek és eszközök megismerésére, valamint olyan a gyakorlatban alkalmazható tudást közvetített a látogatói számára, amit saját hatékonyságuk növelésére beépíthetnek a gazdálkodási  folyamataikba. Ezeket a kérdéseket az idei évben először a konferenciát megelőző PREGA Science tudományos eseményen is megvitatták a szakemberek.

A köszöntések után John Stafford, az angliai Silsoe Kutatóintézet szakembere – aki a kilencvenes évek óta foglalkozik precíziós gazdálkodással – előadásában kiemelte, rengeteg adat, információ képződik a modern technikákkal. A legfőbb probléma, hogy ebből kiszűrjék, mi lesz hasznos a gazdáknak. Arra kell megoldást találni, hogy ne vesszenek el az információk. Elmondta azt is, hogy a legtöbb európai ország túl lassú az információk feldolgozásában.

A plenáris előadások után három szekcióban – szántóföldi, kertészeti és állattenyésztési témákban – beszéltek a szakértők, majd a szerda délutáni órákban véget a PREGA konferencia. A szekció-előadások itt megtekinthetőek.

(Agroinform/nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)