Néhány év alatt akár a hazai mezőgazdaságot is meghódíthatják a pilóta nélküli repülők. A drónok alkalmazására új szabályozás készül, amely amellett, hogy a minimálisra csökkenti a balesetek lehetőségét, a használatukat sem nehezíti meg.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint hazánkban ma csupán néhány olyan vállalkozás működik, amely mezőgazdasági drónrepüléseket hajt végre. Az alkalmazásukban rejlő lehetőségeknek ugyanakkor szinte csak a fantázia szab határt. A drónok számos célra használhatók a mezőgazdaságban, kezdve a gyommal borított területek felderítésétől az esetleges károk felmérésén át a növényvédelmi problémák felkutatásáig.
A robotrepülők rengeteg adatot képesek összegyűjteni, amelyeket különböző elemzési módszerekkel feldolgozva azonosíthatók a táblán belüli eltérések és rendellenességek. A kapott adatokat precíziós gazdálkodási technológiákkal felhasználva sokkal célzottabban lehet végrehajtani például a tápanyag-utánpótlást vagy a növényvédelmi kezeléseket. A növényvédő szereket sokkal pontosabban tudják felhasználni a gazdálkodók.
A kamara szerint a drónok a precíziós gazdálkodási rendszerek fontos elemei lehetnek, emellett önmagukban is nyújthatnak segítséget, például a permetezésben. Léteznek ma már olyan berendezések – igaz, még csak prototípus szintjén –, amelyek képesek önvezérelt módon permetezni a növényeket. A termelői oldal mellett a hatósági feladatok ellátásában is nagy szerepük lehet a jövőben a drónoknak. A parlagfű-fertőzöttség felmérésében például nagyon jó szolgálatot tehetnek a repülő szerkezetek.
Bár a drónok használatát ma is egy jogszabály szorítja keretek közé, a jövőben rugalmasabb előírások vonatkozhatnak majd az okosszerkezetekre. A következő években összehangolt, átfogó uniós szabályozásra is szükség lesz, a törvényjavaslat várhatóan 2018-ra születik meg. A hazai törvény is ezen a közös szabályozáson alapul majd. A NAK szerint a mezőgazdasági célú drónhasználat az üzleti-kereskedelmi célú felhasználás kategóriájába tartozhat, hiszen itt sokkal komolyabb berendezésekről beszélünk, amelyeket jellemzően erre szakosodott vállalkozások üzemeltetnek.
Az agrárcélú használat szabályozása így szigorúbb lehet, mint a kiskereskedelemben kapható, kis hatótávolságú és repülési magasságú, hobbikategóriájú drónokra vonatkozó előírások. A jogi szabályozás alapját a Nemzeti Közlekedési Hatóság által létrehozott munkacsoportok készítette szakmai anyagok adják. A szabályozás célja, hogy a pilóta nélküli légi járművek használatával kapcsolatban olyan követelményeket támasszanak, amelyekkel minimálisra csökkentik a repülésbiztonsági kockázatokat, de a legkevésbé korlátozzák a használatukat.
A kamara tapasztalatai szerint a modern technológiák használata jelentős beruházást igényel a gazdálkodóktól, a különböző okoseszközök beszerzése pedig csak egy bizonyos birtokméret felett térülhet meg elfogadható idő alatt. A technológiai beruházások azonban önmagukban még így sem jelentenek előrelépést. Ahhoz, hogy a technika nyújtotta lehetőségek kiaknázhatóak legyenek, megfelelő szaktudással kell rendelkezniük a termelőknek.
(Magyar Idők/nak.hu)
