Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

2016-ban mintegy 12 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók Magyarországon, ebből több mint 7,5 milliárd forint után vehető igénybe az utólagos állami díjtámogatás – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ).

Idén már ötödik éve működik a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, amelynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakapják. Mivel a konstrukció népszerűsége egyre nő – ráadásul idén újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is – a támogatandó díjak összege a tavalyi 5,7 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett. Így hiába bővült az előző évi 3 milliárdról 4 milliárd forintra az idei díjtámogatási keret, a túligénylés mértéke közel 900 millió forint lett.

Emiatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint történik:
• A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke
• A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 50 százaléknyi, míg
• A többi növény (C típus) esetén 40 százalékos visszatérítés várható.

– Elgondolkodtató, hogy a támogatást igénybe vevők döntő többsége szántóföldi növényekre kíván elsősorban biztosítást kötni, ugyanakkor a szőlő- és gyümölcsültetvények esetén ez a biztosítási hajlandóság jóval kisebb az elvárhatónál – mutat rá Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Igaz ugyan, hogy az értékesebb növénykultúrák esetén magasabb a díj, ugyanakkor amennyiben a kár bekövetkezik, a kártérítés is jóval magasabb összegű. Biztosítás nélkül tehát jóval nagyobb kockázatot vállal a termelő, amit tetéz, hogy ebben az esetben a kárenyhítési rendszer első pilléréből is csak a megítélt térítésnek a felét veheti igénybe.

Immár harmadik éve fordul elő, hogy a B és C típusú növénybiztosítások esetében a maximális 65 százalékostól elmaradó mértékű a visszatérítés. Ez sok termelő számára okozhat finanszírozási kockázatot, mivel nem látható előre, hogy végül a visszaigényelt összegnek mekkora hányadát fizetik ki díjtámogatásként. A FBAMSZ ezért üdvözli, hogy a kiírás során – idén első alkalommal – garantált visszatérítési alsó küszöbarányt határoztak meg: Ennek értelmében az A típusú biztosítások esetén minimum 41, míg a többi biztosítástípus esetén legalább 30 százaléknyi visszatérítés mindenképpen jár a gazdálkodóknak. Ez az intézkedés szintén érezhető módon hozzájárult a rendszer népszerűségének erősödéséhez.

Jellemző idei mezőgazdasági károk

Idén először lehetett őszi fagykár elleni biztosításra is támogatást szerezni. Főként paprikatermelők jelentettek ilyen jellegű károkat, melyek rendezése megtörtént.
2016-ban a mezőgazdasági jég- és viharkárok nagy része négy időpontban (május 7-én, május 15-én, július 8-9 éjjelén, illetve július 13-án) jelentkeztek. Közös jellemzőjük, hogy bár számos tájegységben előfordultak (a déli országrészek mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Vas és Veszprém megyékben is), viszonylag kis körzetekben jelentkeztek intenzív formában. Ugyanakkor a lokálisan a bekövetkező károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását jelzi.
– Éppen az ilyen, lokális jellegű, intenzív természeti csapások előrejelzésére alkalmatlanok az akár több évtizedre visszamenő, az adott tájegységre jellemző kártörténeti adatbázisok, amelyek a biztosításkötési döntéshez adnak ugyan támpontot, de az éghajlati változásokkal járó kockázatokat nem képesek előre jelezni – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértője.

Így lehetne tovább növelni a biztosítást kötők körét

Jelentős számú további érdeklődő jelenne meg a rendszerben, ha az agrárbiztosítási támogatások egyes kiemelt kockázatú állatbetegségekre, illetve hozamgarancia-biztosításra is kiterjednének.
A visszaigénylések összegét idén is jelentősen csökkentette egy felesleges adminisztrációs elem: azok a termelők, akik az egységes támogatási kérelem űrlapján nem jelölték be a támogatott növénybiztosítás igényének rubrikáját, akkor is elesnek a támogatástól, ha egyébként minden más lépést az előírásoknak megfelelően hajtottak végre. Mindez feleslegesen rontja a mezőgazdasági szektorban amúgy sem magas biztosításkötési hajlandóságot, erodálva a tudatosság növelése érdekében hozott erőfeszítések eddig elért eredményeit.

(FBAMSZ)