A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) összegzése szerint közel 11,4 milliárd forint a növénybiztosítási díjak állománya. A gazdálkodók többsége mindössze két, illetve három kockázatra kötött biztosítást.
Idén várhatóan a 11,4 milliárd forintot is megközelíti a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, ami 16 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. Mivel a fizetett díjnak maximum 65 százalékát vissza lehet igényelni utólagos díjtámogatásként, az előre megállapított 5 milliárd forintos díjtámogatási keretösszeget a gazdák jelentősen túligényelték. A tájékoztatás szerint, noha tavaly a díjtámogatás éves összegét 4-ről 5 milliárd forintra emelték, ez az emelt összeg sem nyújt fedezetet az elérhető támogatások maximumára. Idén a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint zajlik majd. A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében 55 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák. A jórészt ültetvény és zöldségkultúrákra köthető biztosítások (B típus) esetén 40 százalék, a többi szántóföldi kultúra (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható.
Póczik András, az FBAMSZ szakértője elmondta: kedvező változás volt az idén, hogy immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza a kilenc kockázati fedezet lehetőségét (őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk). A gazdálkodók túlnyomó többsége azonban mindössze két (tűz és jég), illetve három (tűz, jég és vihar) kockázatra kötött biztosítást.
Az idei kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot ért természeti károk mértékét tekintve átlagos év volt. Jelentősebb növényi káresemények az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszályt követően a keleti és déli országrészeket sújtó jégverések és viharkárok voltak. Míg júniusban főként Szabolcs, Csongrád, Békés, Baranya, júliusban Békés és Bács-Kiskun megye volt ennek fő elszenvedője. Összességében mégis kedvező a kép, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett talajgenerátoros országos jégkármérséklő-rendszer eddigi eredményei biztatóak, ugyanakkor teljes védelmet messze nem képes biztosítani. Emellett a viharkároknak idén mind a gyakorisága, mind az intenzitása megnövekedett. Az FBAMSZ állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára.
Új stratégia
Új stratégiát dolgoztak ki a gyógynövényipar fejlesztéséért az ágazat szereplői - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyógynövény alosztályának elnöke kedden az M1 aktuális csatornán. Czirbus Zoltán azt mondta, hogy a stratégia kidolgozásakor feltérképezték azokat a területeket, ahol az ágazat akadozik, majd meghatározták azokat a célokat, amelyek a problémákra megoldást jelenthetnek.
A stratégia 2030-ig vázol fel intézkedéseket. Az első lépés a nem megfelelő jogszabályok módosítása, de a stratégia egyik fő célja az is, hogy a vadon termő gyógynövények gyűjtögetése helyett a termesztés legyen az elsődleges. Kiemelte: szerinte a megfogalmazott intézkedésekkel növekedési pályára lehet állítani az ipart. Magyarországon 100-120 rendszeresen használt gyógynövényfaj van, az aktív hatóanyagot tartalmazó részek pedig több ezer tonnát tesznek ki.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön