Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az Európai Mezőgazdasági Bizottság 41. ülésére 33 ország képviselői érkeztek Budapestre. A tanácskozáson szóba kerülnek majd a Növényegészségügy Nemzetközi Éve 2020, illetve a klímaváltozás, a nemzetközi kereskedelem és az emberek mobilitása, mint a kártevők terjedésének legfőbb kiváltó okai.

Európa és Közép-Ázsia térségét változatos klimatikus viszonyok, tájak, növény- és állatvilág és mezőgazdasági módszerek jellemzik, és az ezekből fakadó behatások a növényegészségügyi rendszerek nagyfokú heterogenitását hozták magukkal. A növényi kártevők veszélyeztetik a haszonnövényeket, erdőket és ezáltal a növények és növényi termékek kereskedelmét és az élelmezésbiztonságot is.

Mivel a mezőgazdaság és a környezet védelme gazdasági és élelmezésbiztonsági szempontból fontosak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Budapestre hívta a térség országainak képviselőit, hogy megvitassák a növényegészségügy aktuális kérdéseit.
– A növényegészségügyi rendszerek kialakítása és fejlesztése számos térségbeli országnak fontos prioritás – mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató helyettese és regionális képviselője a megnyitón. – Jó hír, hogy ebben a törekvésben nincsenek egyedül, számíthatnak a FAO aktív támogatására itt és szerte a világban is. Ebben partnereink is segítenek, köztük nemzetközi, tudományos és szervezetek.

A bizottság várhatóan Európa és Közép-Ázsia országaira továbbá a FAO-ra vonatkozó ajánlásokat fogad el a növények egészségének, a kártevők és kórokozók megfékezésének és a megfelelő felkészültség érdekében. Mindezek a megelőzést és a jobb alkalmazkodást szolgálják, illetve az ellenállóbb növénytermesztési rendszereket, melyekhez a legfrissebb kutatási eredményeket is figyelembe veszik.
– A jelenlegi mezőgazdasági módszereket felül kell vizsgálnunk – mondta Piotr Wlodarczyk, az Európai Mezőgazdasági Bizottság titkára. – A klímabarát rovarkártevő kezelés képezheti a fenntartható növénytermesztés és -védelem alapját, ami az emberek és állatok egészségét is veszélyeztető antimikrobiális rezisztencia jelentette fenyegetést is csökkentheti a növényekben.

A kereskedelem és emberi mobilitás intenzívebbé válása miatt megnőtt a veszélye a növényi kártevők megjelenésének és terjedésének. Ezért a FAO a jelenlegi kárfelmérési és nyomonkövetési módszerek aktualizálását javasolja, utóbbi kapcsán például a globális kereskedelmi hálózatok rendszerének elemzését.

A házigazda Magyarország képviseletében Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára elmondta, hogy az ország mindig támogatta az Európai Unióban megjelent károsítók jelentette növényegészségügyi kockázatok meghatározására és csökkentésére irányuló törekvéseket. Kiemelte, hogy az Európai Unió tagállamaiban 2019. december 14-től alkalmazni kell az új növényegészségügyi rendeletet, és Magyarország támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a károsítók növényegészségügyi kockázatainak meghatározására és csökkentésére irányulnak.
– Az agrártárca a következő időszakban kiemelt hangsúlyt fektet a növényegészségügyi szabályozás változásainak megfelelő kommunikációjára; rendkívül fontos a hatósági ellenőrzésben részt vevők, a termelők és a többi érintett rendszeres, folyamatos felkészítése – tette hozzá.

Az ENSZ-közgyűlés úgy határozott, hogy a következő, 2019-2028-as időszak a családi gazdaságok évtizede lesz. Farkas Sándor hozzátette, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy megfelelő eszközöket és módszereket találjon a családi gazdálkodás sikeres támogatásához. Magyarországon és más országokban is számos kezdeményezés indult már el kormányzati szinten és a magánszférában is, amelyek a rövid ellátási láncot, a helyi termelést és a termelői piacokat helyezik előtérbe.

(ENSZ FAO-MTI)