Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A „kettős mérce” jelenség feltárása érdekében februárban mintegy 100 élelmiszerlánc-termék átfogó ellenőrzését rendelte el az agrártárca. A vizsgálat eredményei igazolták az előzetes feltételezéseket.

Kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) most lezárult átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálata is megerősítette, alátámasztva a korábbi vizsgálat eredményét – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján. Elmondta, mintegy 100 termék mintáit vizsgálták a szakemberek, és kiderült, hogy a multik nagy arányban gyártanak silányabb minőségű termékeket Magyarországon, illetve szállítanak Magyarországra.

Mindig ugyanaz

Hozzátette: aggasztó, hogy a megvizsgált tételek 70 százalékánál kisebb, vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest. Az eltérések szinte minden esetben a magyar fogyasztók kárára voltak tapasztalhatók a mérések alapján. Sok termék esetében az érzékszervi különbségek is azonnal észrevehetőek, másoknál az analitika, a laboratóriumi módszerek segítenek az eligazodásban.

Visszatérő jelenségnek nevezte, hogy a magyar piacra kerülő termékeknél a multik silányabb, gyengébb minőségű összetevőket használnak fel, kevesebb a természetes alapanyag, több ízfokozót használnak.
– Jogos az a vásárlói igény, az az állami elvárás, hogy azonos termék, azonos márka azonos minőségben álljon rendelkezésre Európa ezen térségében is. Ne csapjanak be bennünket, ezt a magyar álláspontot osztja több ország is, így a V4-ek, de például Görögország, Románia és Bulgária is – szögezte le. Hozzátette, a vizsgálat eredményeit az illetékes uniós szerveknek fogják eljuttatni, és közösségi szintű szabályozást sürgetnek.

71-ben találtak minőségi eltérést

Zsigó Róbert, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elmondta, hogy a vizsgálat megerősítette azt, amit a magyar vásárlók többször jeleztek az elmúlt hetekben: több esetben csak a nyugat-európaitól eltérő minőségű terméket tudtak csak vásárolni Magyarországon.
A vizsgálat nemcsak a márka azonos termékekre, hanem a nagy élelmiszerláncok sajátmárkás termékeire, valamint egyes márkák nem azonos, hanem hasonló kinézetű és összetételű termékeire is kiterjedt. A szakemberek 96 termékpár összehasonlító vizsgálatát végezték el, a mintavétel Magyarországon kívül Ausztriában és Olaszországban történt. Összesen 84 élelmiszert, 7 sört, 5 kutya- illetve macskaeledelt vizsgáltak meg.

Ezek közül 71 esetben találtak minőségi különbséget, 25 esetben nem volt eltérés. Harminc esetben csak érzékszervi, 8 esetben csak összetételbeli, míg 33 terméknél érzékszervi és összetételbeli különbéget is kimutattak. Az összehasonlítás kiterjedt a feltüntetett összetevőkre, az ebből adódó esetleges minőségi különbségekre, az azonos összetevők melletti érzékszervi különbségekre is.

A vizsgálat során alapvetően három nagy kategóriát különböztettek meg a szakértők: azonos márkájú és külső megjelenésű, azonos összetételű termékek (51 darab); azonos márkájú és külső megjelenésű, de különböző összetételű termékek (25 darab); hasonló termékek (20 darab). Ezekben az esetekben nem teljesen azonos nevű termékekre terjedt ki a vizsgálat, hanem a hazai kiskereskedelemben elérhető terméket, egy annak megfeleltethető külföldivel vetették össze.

Spórolnak

A vizsgálat szerint előfordul, hogy rosszabb minőségűek a magyar piacon forgalomba hozott termékek, jellemző, hogy gyengébb minőségi nyersanyagot, több ízfokozót, kevesebb tápértéket, olcsóbb összetevőket használnak a magyar piacra kerülő élelmiszereknél. Előfordul, hogy a külföldi élelmiszergyártók spórolnak a magyar fogyasztókon, miközben az árakban nem feltétlenül van különbség, sőt sok esetben még drágább is a Magyarországon elérhető termék.

A vizsgálat részletes eredményei elérhetők a Nébih honlapján.

ÉFOSZ: nincs gond

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vizsgálata után megállapítható, hogy a belföldön és külföldön megvásárolt termékek túlnyomó többsége között semmiféle összetételbeli vagy érzékszervi különbség nem volt - közölte az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége.
Az ÉFOSZ álláspontja szerint a Nébih legutóbb nyilvánosságra hozott vizsgálati eredményei az élelmiszer-feldolgozók korábbi álláspontját támasztják alá. Igazolják ugyanis az ÉFOSZ várakozásait minden tekintetben. A szövetség szerint az eredmények elemzése után ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy az itthon és külföldön megvásárolt termékek túlnyomó többsége között semmiféle összetételbeli vagy érzékszervi különbség nem volt.

A 68 összehasonlítható termék közül a vizsgálatkor 18 esetben találtak minimális összetételbeli eltérést. Ezek a különbségek azonban nem jelentik azt, hogy a termékek minősége eltérő lenne, hogy a gyártók megkülönböztetést alkalmaznának a magyar és az osztrák fogyasztók között. Az érzékszervi bírálatokon mind a belföldön, mind a külföldön vásárolt termékek szintén jól szerepeltek, köztük egyetlen termékpár esetében sem állapítottak meg jelentős különbséget az ÉFOSZ szerint. Az esetek felében pedig a kis eltérés éppen az itthon vásárolt termék javára szólt.
„A belföldi élelmiszergyártás megerősítéséhez elengedhetetlen az ágazat versenyképességének javítása, ehhez pedig kormányzati támogatás szükséges, hiszen regionális és európai versenyben csak egy erős, modern, korszerű ágazat tud lépést tartani”– tartalmazza az ÉFOSZ közleménye.

(MTI) (fotó: FM)

Jó Higiéniai Gyakorlat útmutatók

Már elérhetők a Földművelésügyi Minisztérium (FM) honlapján a gyorsfagyasztott és konzervipari termékek frissített jó higiéniai gyakorlati útmutatói. Az élelmiszeripari szektorok számára kulcsfontosságú dokumentumok aktualizálásában az FM és a NÉBIH munkatársai mellett az iparágak képviselői vettek részt. Az együttműködés eredményeként akkor 22 szakágazati dokumentum készült el.
A Jó Higiéniai Gyakorlat útmutatók célja a kockázatokkal arányos, megvalósítható intézkedések összegyűjtése az ésszerűség és az ipari gyakorlat alapján. Az útmutatók segítik a vállalkozásokat a rendeletek értelmezésében, a konkrét tevékenységükre vonatkozó szabályzatok kidolgozásában, valamint vitás esetekben vonatkoztatási alapul is szolgálnak. Az útmutatók letölthetők az FM weboldaláról. (FM Sajtóiroda)