Hazánk termőföldje európai viszonylatban is a legjobbak között van. Vagyis ahhoz, hogy a magyar élelmiszergazdaság megfeleljen a változó gazdasági és környezeti körülményeknek a természeti feltételek adottak.
A magyar élelmiszergazdaság potenciálja 60 százalékkal nagyobb a jelenlegi teljesítményénél – mutatott rá Feldman Zsolt Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerdán, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén. Elmondta: a szaktárca azért készített programot az ágazat fejlesztésére 2050-ig, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar lehetőségeit optimális módon lehessen kihasználni az elkövetkező években, évtizedekben, figyelembe véve a fenntarthatóság követelményeit.
Mint mondta, ahhoz, hogy a magyar élelmiszergazdaság megfeleljen a változó gazdasági és környezeti körülményeknek, az alapfeltételek adottak. Magyarországon mintegy 5,4 millió hektár a mezőgazdasági terület, 174 ezer mezőgazdasági termelő és mintegy 5 ezer élelmiszervállalkozás van. Ez lehetőséget teremt a jó minőségű, biztonságos magyar élelmiszerek előállítására. A helyettes államtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy a magyar élelmiszergazdaság a jövőben csak akkor lehet sikeres, ha növeli az előállított termékekben a hozzáadott értéket. Erre példaként hozta, hogy Európa fejlettebbik részén egy hektár kibocsátása 2700 euró, addig Magyarországon mintegy a fele, 1400 euró.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy 1990 óta Magyarországon mintegy 1 millió hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas területet vontak ki a termelésből. Szerinte a meglévő értékekkel jobban kellene sáfárkodni, mert Magyarországon vannak Európa egyik legjobb minőségű termőföldjei. Hozzátette, ezért fontos nemcsak a magyar termőföld, hanem más természeti erőforrások védelme, például a biológiai sokféleségé is. Az élelmiszergazdaság fejlesztése során pedig figyelembe kell venni a klímaváltozást, a demográfiai helyzet alakulását, a képzési és a kutatási igényeket is.
Rácz András, az FM környezetügyért felelős helyettes államtitkára a körforgásos gazdálkodást az ökoszisztéma működéséhez hasonlította, ez utóbbi komplex rendszert alkot és az optimumra törekszik. Ez a gazdaság területén úgy valósítható meg, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat nem azok teljes kimerüléséig használják, hanem fenntartható módon, csak a legszükségesebb mértékig. A most működő lineáris gazdasági modellt ennek megfelelően kell megváltoztatni, ha nem így tesznek az emberek, a jövő generációinak életesélyeit csökkentik. Jelezte: az unióban a szóban forgó magatartást ösztönző elvek helyesek, de az alkalmazott gyakorlat hagy maga után kívánnivalót. A különböző környezeti terhelési mutatókat ugyanis a fejlett országokban már elért szintekhez szabták, a kevésbé fejlett országok lehetőségeit általában nem vették számításba.
Ugron Ákos Gábor, az FM állami földekért felelős helyette államtitkára az erdőtörvény módosításának ismertetésekor elmondta, az erdőgazdálkodás a megtestesült fenntarthatóság, mivel az erdészek gyakran egy évszázadra is előre gondolkodnak, amit „tartamos erdőgazdálkodásnak” neveznek. Jelezte: másként kell figyelni például egy természetközeli, őshonos erdőre, mint egy energiaültetvényre, de ugyanígy fontos a klímaváltozás hatásainak figyelembe vétele is, mivel az éghajlatváltozás hatására fafajok, például a bükk, eltűnhetnek Magyarország területéről. Mindezt pedig a jogi szabályozásnak is tükröznie kell.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön