Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Mielőbbi hatékony válságkezelést sürgetnek a Visegrádi Együttműködés agrárminiszterei az európai agrártermékek piacán.

Az európai mezőgazdaság jelenlegi legsúlyosabb problémája – vagyis a tej, sertés és cukor piacokon kialakult válságos helyzet – volt a témája a V4-ek április végén Prágában megrendezett agrárminiszteri ülésének, amelyen hazánkat Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselte. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a regionális együttműködéshez Szlovénia, Románia, Ausztria és Bulgária miniszterei is csatlakoztak, hogy az ülés eredményeképpen elfogadott nyilatkozattal közösen szólítsák fel az Európai Unió Bizottságát hathatós válságkezelési eszközök bevetésére.

Eltűnő árkülönbözet

Mint a Földművelésügyi Minisztérium május 3-i összefoglaló anyagában szerepel: Fazekas Sándor helyzetértékelésében kifejtette, hogy az európai agrártermékek piacán immár második éve tart az a lejtmenet, amely eredményeképpen a főbb fogyasztási cikkek termelői ára mára mélyen az önköltségi ár alá került, miközben a fogyasztók mindebből semmit sem érzékelnek, mert a kereskedelmi forgalmazók elnyelik az árkülönbözetet. Az agrártermékek árának deflációját több tényező együttállása generálja, melyek – reális helyzetértékelés alapján – nem várható, hogy rövidtávon megoldódnának. A problémakör egyrészt összefüggésben áll a kőolaj világpiaci árának drasztikus csökkenésével, amely a keresleti oldal gyengülését eredményezte elsősorban a kínai és orosz piacokon. A kínálati oldal korrekciója azonban a hosszú távú pozitív várakozások fényében még várat magára, tehát a termelés további világszintű bővülésével számolhatunk. Az európai termelők a globális folyamatok mellett halmozottan hátrányos helyzetbe kerültek, hiszen az Oroszország ellen bevezetett kereskedelmi embargó miatt egy igen jelentős piactól estek el, amely szerencsétlen módon szinte egybeesett a tejkvóták európai uniós kivezetésével – fogalmazott a tárcavezető.

További uniós források szükségesek

Fazekas Sándor – csakúgy, mint miniszter kollégái – megköszönte a bizottság által tavaly létrehozott egyszeri mentőcsomagot, azonban egyértelműen kifejtette, hogy azt az eszkalálódó válsághelyzet megoldására nem tartja elégségesnek, ezért további pénzügyi források allokálását sürgeti. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számításai szerint az orosz embargó bevezetése és a tejkvóta megszűnése által leginkább sújtott uniós országokat több mint 5 milliárd euró veszteség érte az elmúlt két évben, melyet eddig mindössze 500 millió euró támogatással kompenzáltak. A magyar miniszter felszólalásában arra is kitért, hogy tudomása szerint egyes nyugat európai kereskedelmi láncok a saját márkás termékeik értékesítése után a termelőiknek a tejpiac szempontjából jelentős összegeket térítenek vissza – e kérdéskör mielőbbi megvizsgálását javasolta. A regionális tanácskozás miniszterei egyetértettek abban, hogy egy erős, a globális kihívásokra hatékonyan reagálni tudó európai Közös Agrárpolitikában érdekeltek, amelyet csak a jelenlegi pénzügyi időszak mélyen szántó értékelésével és a tanulságok levonásával lehet megújítani.

Magyarország nemzeti hatáskörben már minden lehetséges eszközt bevetett a gazdák helyzetének enyhítésére, azonban a hazai helyzetet az is terheli, hogy külföldről – többnyire Szlovákiából – ellenőrizetlen tejszállítmányok érkeznek áfamentesen az áruházak polcaira, így teremtve esélytelen versenyhelyzetet a hazai termelőknek. A V4-es találkozó jó alkalmat biztosított, hogy erről, illetve a magyar-szlovák agrárkapcsolatokat érintő kérdésekről folytassanak megbeszélést a két ország szaktárcáinak vezetői. A tavalyi szlovák választásokat követően miniszterré kinevezett Gabriela Matecna a megbeszélésen teljes támogatásáról biztosította a magyar tárcavezetőt és kezdeményezte, hogy az országaink közötti szerteágazó agrárkérdések megvitatására még az idei első félévben álljon fel egy mezőgazdasági munkacsoport.

Közös kamarai segítségkérés

A NAK április elején sajtóközleményben is jelezte, hogy a V4-ek agrárkamarái segítséget kérnek a tejtermelőknek és a sertéstartóknak. A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország agrárkamaráinak képviselői április 8-án tartott – sorrendben már a hatvanadik – ülésükön megállapodtak arról, hogy az Európai Bizottság segítségét kérik a tejtermelők és a sertéstenyésztők támogatására. Az agrárkamarák elnökei rendkívüli támogatás keretében forrásokat kérnek a válság által érintett termelőknek, és a biztonsági háló kiterjesztését szorgalmazzák.

A NAK korábbi, kapcsolódó sajtóközleménye:
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016. április 8-i sajtóközleménye

(NAK/FM Sajtóiroda)