Bár még három hét van húsvétig, az ünnepi asztalról elmaradhatatlan sonka és tojás iránti kereslet máris megnőtt. Ennek nyomán akár 3-4 százalékos drágulás várható – írta Népszava.
A húsvéti asztal elképzelhetetlen a hagyományos sonka és főtt tojás nélkül. A Népszava felmérése szerint a nagy élelmiszerláncok és piacok már felkészültek a rohamra. Akad, ahol négy-öt féle füstölt termékből lehet válogatni, míg másutt ennél szerényebb a választék. A most következő néhány nap során értékesítik éves szinten a füstölt-főtt termékek több mint harmadát, mintegy 6500-6700 tonnát.
Tavaly, a GfK adatai szerint, átlagosan 1900 forintért kínálták a hagyományos füstölt- és kötözött sonka kilóját. Az erős verseny miatt ezúttal legfeljebb 3-4 százalékos drágulás várható. De az átlagár csalóka. Míg a gyorsérlelt termékek kilója 900-1000 forintért kel el, a legalább 6 hétig, hagyományos eljárással előkészített sonkákért akár 2300-3000 forintot is elkérhetnek. Egyre többen vásárolják a parasztsonkát, amiből a múlt évben több mint 1600 tonna fogyott. Idén ennél is többre számítanak.
A termelők és a feldolgozók növekvő forgalomban reménykednek. A tavalyi aszály miatt emelkedtek a takarmányárak, az egyre égetőbb munkaerőhiány pedig a mezőgazdasági béreket is feljebb tolta. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakamaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. megerősítette: a prímet továbbra is a paraszt- és kötözött sonka viszi, de sokan választják a daraboltat, valamint a frikandót, vagyis a sertéscomb középső-hátsó részét is. A szakember szerint érdemes időt szánni termékismertető címke böngészésére: a tájékoztatón fel kell tüntetni a gyártót, a gyártás vagy a felhasználhatóság időpontját és azt is, hogy a termék az állat mely részéből készült.
– A magyarok évi 230-240 tojást fogyasztanak személyenként. Ez ma még alatta marad a 15-20 évvel ezelőtti, átlag 300-nak, de az érték az utóbbi évek során ismét emelkedésnek indult – közölte a Népszavával Pákozd Gergely, a Hibrid Tojó és Tojás Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Az ár meghatározása során a termelőnek sajátos szempontokat is figyelembe kell vennie. Mivel a tojás szavatossági ideje 28 nap, a húskészítményekkel szemben a megnövekedett keresletre készülve az ünnep előtt kell beállítani a megfelelő állományt. Ekkor kell tartalékolni a nyáron visszaeső kereslet miatti veszteségekre is. A nálunk forgalmazott tojásnak jelenleg mintegy tizede származik külföldről. Ez az arány korábban 25-30 százalékot tett ki, amit a fejlesztések nyomán sikerült leszorítani. Az árakról szerinte nehéz beszélni mert az M-estől az XXL-esig nagyon sok múlik a méreten, a csomagoláson és a beltartalmon. Nem mindegy például, hogy a termék emelt vitamintartalmú, extra sárga, mélyalmos-, öko-, vagy szabadtartású, illetve hogy zárt rendszerű eljárással készült-e.
(forrás: Népszava)