Hús-, baromfiipar

Változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások a Magyar Élelmiszerkönyvben azért, hogy a magyar fogyasztók az eddiginél is jobb minőségű élelmiszerekhez juthassanak.

 


A hagyomány tisztelete és a minőségi élelmiszer-előállítás feltételeinek biztosítása a célja a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉK) folyamatos módosításának. A közelmúltban két olyan jelentős változtatás történt, amelyek pozitívan befolyásolják majd ételeink minőségét: hosszas előkészítés után változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások.


Gazdagabb hústartalom


Mint Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a részleteket ismertető szeptember 27-i sajtótájékoztatóján elmondta, az 1976-ban egy törvénnyel létrehozott, jelen, háromrészes formájában – kötelezően betartandó előírások, irányelvek és élelmiszervizsgálati módszerek – 1995 óta létező MÉK tartalmának folyamatos alakításának célja, hogy a magyar fogyasztók az eddiginél is jobb minőségű élelmiszerekhez juthassanak. A könyvben meghatározott feltételek egyfelől garanciát jelentenek a vásárlóknak, hogy csak kiváló magyar áruk kerülhetnek az üzletek polcaira, másfelől „igazodási pont” azoknak élelmiszergyártóknak is, akik nem elégszenek meg a minimális elvárások teljesítésével.


Az államtitkár szerint a MÉK legutóbbi módosítása alapján nem csak a húskészítmények minőség javul, de nő a termékek hústartalma is. Így például a virsli és a párizsi esetében 40-ről 51 százalékra, a szafaládénál és a krinolinnál szintén 40-ről 55 százalék emelkedett a hústartalom alsó határa. Változott a mechanikailag lefejtett (msm) húst tartalmazható termékek köre: például ilyet érlelt kolbászhoz, szalámihoz használni ezentúl tilos. Egyes termékcsoportokban, termékekben felhasználható az msm is legfeljebb tíz százalék mennyiségig, de azt a termék címkéjén az összetevők között külön jelölni kell.
Emellett csökken a termékek megengedett legmagasabb sótartalma is, például a pácolt, nyers sonkáknál fokozatosan öt, a főtt sonkáknál pedig 3,5 százalékra. Csökken a zsír- és víztartalom, és több termékcsoportnál növekedett az elvárt legkisebb fehérjetartalom. További jelentős változás, hogy a húskészítmények, előkészített húsok jelölésénél azt az állatfajt (sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) kell feltüntetni, amelyet legalább 70 százalékban tartalmaz az adott termék.
A húskészítményekkel kapcsolatos előírásokat egyéves átmeneti időszak után, 2017. júliustól kell kötelezően alkalmazni.


A rozskenyér legyen több rozs


Zsigó Róbert megjegyezte, sütőipari termékek esetében, ami eddig irányelv volt, az átkerül a kötelező érvényű előírások közé. Ezek megjelenése idén októberben várható, ezt követően további hat hónap áll az előállítók rendelkezésére ahhoz, hogy megfeleljenek az új szabályoknak.
A piaci igényeket és szokásokat követve az új előírás a kenyerekre, a péksüteményekre, a pékárukra és a zsemlemorzsára határoz meg szabályokat. A termékcsoportokon belül felsorolja a védett elnevezésű termékeket, például a mákos kalácsot, a császárzsemlét, a fonott kalácsot, az óriás kiflit, a rongyos kiflit, a leveles pogácsát. Ezek a megnevezések kizárólag akkor használhatók, amennyiben a termékek megfelelnek az élelmiszerkönyvben rögzített követelményeknek. Az új előírás 15 fajta kenyér összetételét szabályozza, az összetevők közé bekerültek az álgabonák (hajdina, amaránt), amely alapanyagok egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének a magas vitamin-, fehérje- és élelmirost-tartalmuk miatt.
A lisztkeverékből készített kenyereknél az élelmiszerkönyv meghatározza a keveréket képező lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek kell lennie, amelyhez maximálisan 40 százalék búzaliszt használható fel. A rozsos kenyér esetében a rozsliszt legalább 30 százalék, míg a búzaőrlemény legfeljebb 70 százalék lehet.


A rendelet számos új kenyérfajta szabályozásával gazdagodott, amelyek rögzítik az összetételt, az érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést, a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a búza-, a rozsos kenyér vagy a rozskenyér. A Magyar Élelmiszerkönyv emelt szintű szabályozása rögzíti a kézműves élelmiszerek jellemzőit, ezen belül pedig a kézműves sütőipari termékek jellemzőit is. Ez alapján akár hagyományos módon, liszt, víz, kovász és só hozzáadásával is készülhet minőségi péktermék. Ezzel teljessé válik a sütőipari termékek szabályozása.
Az új előírás csökkenti a kenyerek maximális sótartalmát is, ezzel is elősegíthetik az egészségesebb élelmiszer-kínálatot. 2016-ban ugyan még nem lép hatályba a só csökkentésére vonatkozó szabályok második lépcsője, azonban az élelmiszer-gyártóknak lehetőségük van arra, hogy azt önkéntesen megtegyék már 2018. január előtt.


A változásokat szeretnék minél jobban megismertetni a fogyasztókkal is, ezért – mint azt Zsigó Róbert elárulta – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Agrármarketing Centrum átfogó kampányt indít a közeljövőben.


A MÉK részletes tartalma itt elérhető.

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok