Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A hazai hatóságok sikeres együttműködésének is köszönhetően eredményes volt OPSON VII. elnevezésű, élelmiszer-hamisítás elleni nemzetközi műveletben.

Az idei volt a hetedik akció, amelyben az INTERPOL és az EUROPOL irányítása mellett közösen vettek részt az országok vámhatóságai, kiegészülve az élelmiszerlánc biztonságáért felelős szakemberekkel, illetve a hamisítás megakadályozásáért felelős szervezetekkel. Az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a magyar szervezetek fellépése nyomán az elmúlt 4 hónapban több mint 7 ezer liter alkohol tartalmú folyadékot és megközelítőleg 105 tonna hamis, vagy ismeretlen eredetű élelmiszert (például zöldség, hús és gyümölcs) vontak ki a piacról.
– Az emberi élet és egészség védelme kiemelt fontosságú minden hatóság számára, ugyanakkor fontos a vásárlói tudatosság ösztönzése is. Az ismeretlen helyről származó, gyanúsan olcsó ételek és italok megvásárlása és elfogyasztása egészségkárosodást okozhat, ezért ezeket kerülni kell. Ezzel a szemlélettel megelőzhető, hogy a jövőben megismétlődjenek a közelmúltban történt alkoholmérgezéses esetek – ismertette Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy, a NAV vám- és jövedéki szóvivője.

A NÉBIH csalások, hamisítások felderítésére szakosodott szervezeti egysége, összesen 16 esetet tárt fel az OPSON VII. akcióban. Az intézkedéssel érintett termékek mennyisége meghaladta a 71 tonnát, a bírságok és eljárási költségek teljes összege pedig több mint 28 millió forint volt. Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy „az eljárások komplexen felölelik az élelmiszerlánc teljes vertikumát, az állattartástól az élelmiszer-előállításon át egészen a forgalmazásig, szinte minden szegmensben előfordultak súlyos és kevésbé súlyos szabálytalanságok”.

Több esetben akadt probléma hústermékeket előállító üzemekben. Januárban például egy Baranya megyei charolais szarvasmarha-termékeket előállító egységben kellett intézkednie a NÉBIH ellenőreinek, ahol végül csaknem 1 tonna hús forgalomba hozatalát tiltották meg, valamint annak megsemmisítését rendelték el.
Szintén többször tapasztaltak szabálytalanságot a méztermékek piacán az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök. Többek között tavaly decemberben, előzetes adatgyűjtés révén, többszöri – mintavétellel egybekötött – hatósági vizsgálatot végeztek egy Bács-Kiskun megyei méztermelőnél a NÉBIH szakemberei. Az ellenőrzéseken kiderült, hogy 13 hordónyi (kb. 2200 kg) összsúlyú tétel eredete nem volt igazolható, de idegen cukorral hamisított mézet is találtak a termelőnél.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából a Tárki 2009 óta évente végez országos felmérést a magyar lakosság vásárlási szokásairól a hamis termékek megítélését vizsgálva. A tavalyi adatokból kiderült, hogy a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek csaknem kétharmadát a piacokon, közel egynegyedét pedig az utcán szerezték be a magyar fogyasztók 2017-ben. A válaszadók 85 százaléka vélte úgy, hogy akkor sem venne kétes eredetű enni- vagy innivalót, ha az lényegesen olcsóbb lenne a szabályosan forgalmazott termékeknél.
– A hazai vásárlók döntő többsége ugyan elutasítja a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és italok fogyasztását, mégis jelentős azok aránya, akiket egy kis árkülönbség könnyen kísértésbe ejtene és akár a bizonytalan forrásból származó terméket is megvásárolnák az eredeti helyett – hívta fel figyelmet Németh Mónika, a HENT titkára. – A hatóságoknak és a nyomozó szerveknek továbbra is komoly erőfeszítést kell fordítaniuk a piacokon és az utcán elérhető termékek felkutatására.

A hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek a fogyasztók megkárosítása mellett súlyos anyagi és gazdasági károkat okoznak az érintett iparágaknak, amelyek munkahelyek elvesztéséhez és kieső állami bevételekhez vezetnek. A HENT ezért különösen fontosnak tartja a fogyasztók tudatos vásárlásra való ösztönzését, amelyet a jövőben is különböző felvilágosító és tájékoztató kampányok, valamint kutatások bevonásával kíván elősegíteni.

(forrás: NÉBIH)