A biológiai vagy ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszereknek a fogyasztók többsége pozitív élettani hatásokat tulajdonít, magasabb tápértékűnek és a természetes táplálkozáshoz közelebb állónak tartják, mint a hagyományos módon előállított termékeket. A gyakorlat azonban mégis mást mutat.
A TÉT Platform egyesület reprezentatív mintán végzett kutatásai nem minden esetben támasztják alá, hogy a magasabb értékűnek gondolt bioélelmiszereket az egyre tudatosabban viselkedő vásárlók valóban előnyben is részesítik, ha étrendjük megtervezéséről vagy napi bevásárlásaikról van szó. A kérdés leginkább az, miért tesznek így: vajon a bioélelmiszerek magasabb ára miatt választják a kedvezőbb alternatívát, vagy valójában mégsem fontos a biominőség?
A GfK Hungária évek óta méri az élelmiszer-vásárlás legfontosabb szempontjait. Érdekes adatokat láthatunk a biotermékek esetén: az ezredfordulót követő években sokkal fontosabb volt a biominőség, mint mostanában, hiszen akkoriban az ötfokú skálán 2,9 átlagot kapott ez a szempont, míg a TÉT Platformmal közös 2016-os adat már csak 2,4 lett. A mélypontját 2012-ben 2,2 ponttal elérő mutató így továbbra is az egyik legkevésbé hangsúlyos szempont, ha a vásárlás során meghozott döntésekről van szó. Az élen a jó minőséget (4,5) csak kevéssel lemaradva követi a „megérje az árát” (4,4), de még a környezetbarát csomagolást is fontosabbnak ítélik a fogyasztók (3,3) vagy azt, hogy hosszan eltartható legyen (3,4).
A TÉT Platform egyes kategóriákban is megvizsgálta a biominőség fontosságát. Míg a pékáruknál egyáltalán nem tartják lényegesnek, hogy bioalapanyagokból készüljenek, a gabonapelyheknél, a tejnél és a tejtermékeknél a fogyasztók két százalékának fontos szempont. Az alkoholmentes italoknál és a húskészítményeknél ez az arány mindössze egy százalék. Ezek az adatok tehát arról tanúskodnak, hogy bár elvben magasabb értéket tulajdonítunk a bioélelmiszereknek, a vásárlások során mégsem szerepel a döntő tényezők között a vegyszermentes előállítás.
Természetesen azért vannak olyan csoportok is, amelyeknek az átlagnál fontosabbak a bioélelmiszerek, és felárat is hajlandóak fizetni értük. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője a megkérdezettek attitűdjeit is figyelembe vevő egészségtudatos szegmentáció alapján pontosan tudja, hogy kik ezek és mennyien vannak.
– Az úgynevezett egészségtudatos fogyasztók kutatásunk szerint a lakosság 18 százalékát teszik ki. Ők aktívan tesznek az egészségükért, és igyekeznek minél több ismeretet összegyűjteni a megfelelő életmódjukhoz. Tipikus képviselőjük felsőfokú végzettségű, 15-49 éves nő, és kedvelik, ha az élelmiszer bio, tehát van ökológiai tanúsítása és nem fordul elő benne hozzáadott cukor, génmódosított összetevő.
Ám érdekes, hogy még egy hasonló méretű csoportban is felbukkan a kedvelt élelmiszereknél a biotermékek köre.
– A próbálkozóknak nevezett csoport tagjai jellemzően 50-69 év közötti nők, akiknél az átlagosnál gyakrabban fordul elő a túlsúly és az elhízás, ezért étrendjüket próbálják a saját elveik szerint egészségesebbé, alacsonyabb kalóriatartalmúvá tenni. Ezért kedvelik a biotermékeket is, bár a kutatás adataiból az is látható, hogy gazdasági helyzetük miatt sokszor nehezen fizetik meg ezek felárát. Mégis megveszik, sokszor azért is, mert úgy gondolják, a kilókkal folytatott folyamatos küzdelmeiket az adalékanyagok és a vegyszermaradékok, például a húsokban található hormonok vagy antibiotikumok is megnehezítik. A korosztály közel egyötödét kitevő csoport tagjainál azonban ez nem a tudatosságot, hanem éppen az információhiányt, illetve a tévhitek magas elterjedtségét jelzi – összegzi a TÉT Platform szakmai vezetője.
A bioélelmiszerek táplálkozás-élettani értéke körül is sok tehát a tévhit.
– A legtöbben ezeket jelentősen értékesebbnek, magasabb tápanyag-tartalmúnak tartják a hagyományos módszerekkel előállított élelmiszerekhez képest, külön kiemelve a vegyszerektől, gyógyszermaradványoktól való mentesség fontosságát. Az igazság azonban az, hogy táplálkozásunk egészét tekintve nincs lényegi különbség a hagyományos, kisüzemi, ökológia szempontok szerint előállított és a nagyüzemekben modern módszerekkel megtermelt élelmiszerek tápanyagtartalma között. Kismértékű eltérések természetesen kimutathatók, általában a bio élelmiszereknek magasabb a vitamin- és ásványi anyag-tartalma tekintetében. Azonban a tudatos élelmiszer-választás, a kiegyensúlyozott étrendre való törekvés nagyon fontos, ezt pedig a bioélelmiszerek is erősítik.
(forrás: TÉT Platform)
A bioélelmiszerekkel kapcsolatos további aktualitásokat a NAK élelmiszeripari hírlevelének áprilisi számában olvashatnak.