Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A szabadkereskedelmi megállapodások segítenek, hogy alakíthassuk a gazdasági globalizációt, így azok létrejötte Magyarország érdekét is szolgálják – mondta Mikola István államtitkár.  A Kanadával kapcsolatos egyezményről ma tárgyal a magyar parlament és jövő héten állást foglalhat a kérdésben.

Magyarországnak szüksége van szabadkereskedelmi megállapodásokra, hogy ne szoruljon ki a világ egy piacáról sem – jelentette ki Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára szeptember 26-án azon a fórumon, amelyet a Budapesti Gazdasági Egyetemen tartott Cecilia Malmströmmel, az Európai Bizottság kereskedelempolitikai biztosával. Az Európai Unió Kanadával már megkötött (CETA), de a tagállamok által még nem ratifikált és az Egyesült Államokkal még tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP) fejtették ki álláspontjukat.
Az államtitkár kijelentette: a CETA egy keményen, öt év alatt végigtárgyalt, jó megállapodás. A TTIP-nél a 30 fejezetből 14-et zártak le, és az egyeztetések várhatóan még jó darabig eltartanak. Mikola István megjegyezte, még azt sem lehet tudni, létrejön-e egyáltalán az egyezmény. Hozzáfűzte: hiba lenne ezekre az egyezményekre úgy tekinteni, mintha kőbe vésnék őket, hiszen a változó világhoz lehet, és kell őket igazítani a megkötésük után is.

Az EU-biztos kiemelte: a szabadkereskedelmi megállapodások segítenek, hogy alakíthassuk a gazdasági globalizációt, ne csak az elszenvedői legyünk. Hozzátette: a TTIP-től Brüsszel az európai kis- és középvállalati szektor fejlődését is várja, ezen keresztül pedig sok új munkahely teremtését, amire nagy szükség van Európában. Mikola István elmondta: a várakozások szerint nőhet a munkahelyek száma és az európai gazdaság a TTIP eredményeként, ugyanakkor ezek a jótékony hatások csak több évvel az egyezmény életbe lépése után várhatók.
Cecilia Malmström hangsúlyozta: az Európai Bizottság három éve tárgyal a TTIP-ről a 28 EU-tagállam felhatalmazásával, és a tárgyalások során nagyon szorosan együttműködik a nemzeti kormányokkal. Arra a vádra, miszerint az EU-bizottság „fű alatt" tárgyalna a TTIP-ről, a kereskedelmi biztos azt felelte: az interneten több száz dokumentum hozzáférhető, többek között az Európai Uniónak az egyes ügyekben elfoglalt tárgyalási pozíciója. Emellett összefoglaló leírás olvasható minden egyes tárgyalási fordulóról. Arra a felvetésre pedig, hogy a TTIP eredményeként az élelmiszerbiztonság területén fellazul a szigorú európai szabályozás, Cecilia Malmström leszögezte: az egyezmény miatt nem fog változni a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó európai szabályozás.
A TTIP lényege, hogy az EU és az Egyesült Államok között lebontaná a kétoldalú kereskedelem és a kölcsönös befektetések előtt álló akadályokat. Az EU azt reméli az egyezménytől, hogy a jelenleginél sokkal könnyebben hozzáférhet az amerikai piachoz. Cecilia Malmström szerint az amerikai elnökválasztás miatt elkerülhetetlen, hogy 5-6 hónapos szünet következzen a tárgyalásokon.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, a Cecilia Malmströmmel folytatott egyeztetése után elmondta: a CETA-t illetően a kabinet a parlamenthez fordult, hogy döntsön, milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt. Az Országgyűlés szeptember 27-én kezdi el tárgyalni, és jövő héten dönthet az egyezmény aláírásával kapcsolatos magyar álláspontról.
– A magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az érdekünket, ha a nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik – mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: külgazdasági szempontból Kanada fontos kereskedelmi partner, a kanadai befektetések fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban. Mint mondta, az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásról pedig akkor helyes véleményt mondani, ha van miről, jelenleg ugyanis a TTIP nem létezik, csak tárgyalnak róla. Ahogy fogalmazott, Magyarországnak vannak „vörös vonalai", ilyen a GMO-mentesség, amely az alaptörvényben is rögzítve van, vagyis ettől nem lehet eltérni semmilyen nemzetközi szerződésben. Ezt a TTIP-tárgyalásokkal kapcsolatban is világossá tették, a CETA-tárgyalásokon is tudták érvényesíteni ezt a szempontot, és ez utóbbi egyezmény biztonságot ad abban a tekintetben, hogy sikerül megőrizni a GMO-mentességet.
Szijjártó szerint Magyarország nyitott gazdasággal rendelkezik, a gazdaság külső aspektusa alapvetően határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény egészét, a magyar nemzetgazdaság sikere nagyban függ attól, hogy az exportteljesítmény és a beruházásvonzó képesség hogyan alakul.

(MTI)