Az elmúlt időszakban tapasztalt hatékony hatósági fellépés következtében látványosan tisztult a hazai mézpiac. Az ágazat szereplői tanácskozásukon érintették az európai piac megvédése érdekében szükséges javaslatokat is.
A hazai mézpiac védelme érdekében eredményes egyeztetést tartottak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a jogalkotók, a hatóságok és a hazai méhészeti ágazat képviselői április 19-én.
Ömlik a rossz és egészségtelen áru
Az előzményekhez tartozik, hogy Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke egy Zsigó Róbert élelmiszerlánc-biztonságért felelős FM-államtitkárhoz – a szakmai fórum kapcsán – intézett nyílt levelében azt fejtegette, hogy évente 180 ezer tonna import, felcukrozott méz érkezik az Európai Unióba, annyi amennyi a tagállami közösségbe irányuló éves magyar mézexport. Ez az elnök szerint azt jelenti, hogy naponta 150 magyar méhész teljes évi termését pótolják hamisított termékkel! Úgy vélte, továbbra is jogsértő tevékenység folyik az uniós mézpiacon, miközben az Európai Bizottság (EB) reagálása, cselekvési terve nem ismert. Ahogy fogalmazott, a vizsgálatok elhúzódása veszélyezteti a magyar mellett a többi EU-polgár mézfogyasztásba vetett bizalmát és az unió többi méhészének megélhetését.
Levelében az EB felé benyújtandó javaslatokat is megfogalmazott. Az egyik ilyen, hogy minden tagállam külső határánál a harmadik országból érkező mézszállítmányokra adatszolgáltatási kötelezettséget és valós mintavételt, kötelező vizsgálatot kelljen elrendelni (mivel az EU-jog tagállami szinten ilyen intézkedés bevezetését lehetővé teszi, ezt az országos főállatorvos tavaly megtette). Emellett – támogatva egy európai parlamenti képviselő véleményét – a jelenlegi jelölés helyett a csomagolás címkéjén azt kellene feltüntetni, hogy a végtermékben felhasznált EU-n kívüli méz melyik harmadik országból származik, továbbá azt, hogy az adott termékben ez a tétel pontosan mennyi százalékban van jelen. Ezen kívül új típusú uniós vizsgálatok bevezetését és az európai élelmiszerkönyv módosítását is felvetette.
Javuló magyar helyzet
A keddi megbeszélésen érintették a fenti témákat is. Szóba került az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése a tagállamokból érkező méztételekre, valamint az előállítással-, forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásokra és a nyomonkövethetőségre vonatkozó előírások módosítása. A kerekasztal-egyeztetés résztvevői megfogalmazták észrevételeiket az Európai Unió mézvizsgálatokra irányuló megfigyelő programjával kapcsolatban is. A szakemberek és az ágazati képviselők egyetértettek abban, hogy e területek eredményes szabályozása érdekében kulcsfontosságú a lehetséges megoldások közös feltérképezése és az egységes álláspont kialakítása.
A tanácskozáson Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke kiemelte: az elmúlt időszak eredményes hatósági munkájának, a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően az import mézek aránya jelentősen csökkent a hazai kereskedelemben. Mindez a hazai mézpiac látványos, a silány minőségű mézektől és a hamisított termékektől való tisztulását eredményezte.
A felek egyetértettek abban, hogy a Nébih által összehívott fórum alkalmas a mézágazatot érintő legfőbb kérdések, stratégiai intézkedések megvitatására. Közös céljuk ugyanis a kiváló minőségű magyar méz hírnevének és piaci helyzetének megóvása.
(forrás: FM Sajtóiroda/NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön