Kamarai hírek

Ma kizárólag az agrárkamaránál indulhatnak választottbírósági agrárperek, sok ilyet új szerződésmintákkal előznének meg.

Csak az agrárkamara mellett működő állandó választottbíróságon indulhatnak ma már új agrárgazdasági perek, ha az agrárpiaci szereplők nézeteltéréseiket választottbíróság előtt akarják rendezni. Az agrárkamara mellett létrehozott testület a közeljövőben új szerződésmintákat dolgoz ki, hogy elejét vegye a terményfelvásárlási jogvitáknak, amelyek a legnagyobb vihart kavarták és a legtöbb perhez vezettek az elmúlt években.

Március 28-a, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megalakulása óta csak a NAK mellett működő állandó választottbíróságon indíthatók új agrárgazdasági perek, ha a szerződő felek választottbíróságnak vetik alá magukat – nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Mikó Zoltán, az agrárkamara melletti választottbíróság elnöke. Az agrárpiaci szereplők fordulhatnak polgári bíróságokhoz is, de az agrárkamaráról szóló törvény szerint csak a NAK mellett működő testületet választhatják, ha választottbíróság mellett döntenek. Korábban az ipari és kereskedelmi kamara, az ügyvédi kamara vagy a tőzsde mellett működő választottbíróságok is kompetensek voltak agrárügyekben.


Mikó Zoltán tájékoztatása szerint március 28-a óta az agrárgazdasági jogvitákban akkor is az agrárkamarai választottbíróság az illetékes, ha a szerződő felek megállapodásaikban korábban egyéb választottbíróság illetékességét kötötték ki. Eddig egy esetben fordult elő, hogy per indult más választottbíróságon az agrárkamarai testület megalakulása óta. E jogvita kapcsán azonban alaposan megkérdőjelezhető, hogy a meghozott ítélet a közrenddel mennyire egyeztethető össze – fogalmazott Mikó Zoltán.


Garantált szakszerűség az ítélkezésben A NAK melletti választottbíróság jóval gyorsabban hozhat ítéletet a polgári bíróságokhoz képest, másrészt – más választottbíróságok eddigi gyakorlatával szemben - a szakszerűséget is garantálni tudja, hiszen huszonhat megválasztott bírójának mindegyike kötődik az agrárgazdasághoz és megfelelő agrárszakmai gyakorlatot szerzett. Korábban például előfordult, hogy közlekedési szakjogász ítélkezett mezőgazdasági terményfelvásárlási ügyekben.
Az agrárkamarai választottbíróság az ipari és kereskedelmi kamaránál kialakított eljárási szabályrendszert vette át, de új elemként nem csak ítélkezéssel, hanem perek előtti egyezségi ügyekkel is foglalkozik. Emellett jogi-szakmai tanácsadó testületként is működik, ítélkezésénél pedig figyelembe veszi azt az etikai szabályrendszert, amelyet a kamarai tagokkal közösen dolgoz ki.


Így a testület tevékenységében az az új filozófia érvényesül, amely szerint erős önszabályozási mechanizmust kell kiépíteni az agrárkamarán belül, ahol az agrárgazdasági szereplők – vagyis a mezőgazdasági termelők, az élelmiszeripari vállalatok és az élelmiszer-kiskereskedők – valamennyien tagok. Az etikai szabályrendszer kapcsán is az a cél, hogy a vitás agrárügyekben ne „külsős”, hanem a tagság által megválasztott „saját” bírák döntsenek. Így végeredményben olyan zárt rendszer jöhet létre, amelynek működése minden agrárgazdasági szereplő számára megfelelő garanciákat nyújthat.


Erősödhetnek a legális agrárvállalkozások


Az önszabályozás egyúttal lehetőséget teremthet arra is, hogy a kamara tevékenysége erősítse a legális agrárgazdasági vállalkozásokat és szabályozottá tegye az agrárpiaci környezetet – állapította meg Mikó Zoltán. Szerinte az agrárkamara tevékenysége javítja majd az agrárgazdaság érdekérvényesítő képességét, amelynek hiánya az elmúlt évtizedekben hozzájárult ahhoz, hogy a hazai agrárium teljesítménye 20 százalékkal csökkent, miközben a világ élelmiszertermelése 40 százalékkal nőtt.


Az elnök szerint a gazdasági érdekérvényesítésben három fontos tényező - a tőke, a szervezettség és a közhatalom - játszik szerepet, amelyből az eredményes lobbimunkához legalább kettőre van szükség. Az agrárkamara – a kötelező tagság okán – a közhatalmi és a szervezettségi feltételt mindenképp teljesíteni tudja – szögezte le.


Az önszabályozás részét képezi az a munka is, amellyel a választott bíróság - a piaci szereplőkkel egyeztetve - új mintákat dolgoz ki a terményfelvásárlási szerződésekre. Erre azért van szükség, mert az elmúlt években az úgynevezett vis maioros áruvitákból származott a legtöbb feszültség, és – elsősorban az ipari és kereskedelmi kamarák melletti választottbíróságokon – több száz per is indult.


Új szerződésminták mind a termelőknek, mind a felvásárlóknak megfelelő garanciákat nyújthatnak, és alkalmazásukkal a piaci szereplők pontosan kiszámíthatják, milyen ítéletre számíthatnak, ha ügyük mégis a választottbíróság elé kerül – mondta az elnök. Az új szerződéstípusokkal jobban lehet majd kezelni azokat a szélsőséges árupiaci helyzeteket is, amelyek az időjárásváltozás hatására egyre gyakrabban fordulnak elő Magyarországon is.

(agrarszektor.hu)

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei