Nitrát jelentés

Megjelent a földművelésügyi miniszter 10/2015. (III. 13.) FM rendelete az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről

 
Fontosabb fogalmak:

állandó kultúra: az állandó gyepterülettől eltérő, a vetésforgón kívül termesztett növénykultúra, amely öt, vagy öt évnél több ideig foglalja el a földterületet és ismétlődően termést hoz, ideértve a faiskolát, a rövid, vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt, a fás szárú egyéb ültetvényeket, valamint a levendula, orvosi zsálya, kerti ruta, mezei cickafark, fehér üröm, kasvirág, évelő édeskömény, kerti kakukkfű, csipke, lósóska, szurokfű, törpe berkenye lágyszárú fajokat.

ideiglenes gyepterület: olyan gyep vagy egyéb, az 1. mellékletben felsorolt fajokból álló takarmánynövény vetés nélküli vagy vetéssel történő termesztésére használt földterület, amely a telepítéstől számítva öt évnél fiatalabb és nem az állandó gyepterület visszaállítási kötelezettség okán került telepítésre;

környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, Natura 2000 területnek minősülő és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület;

mechanikai gyomirtás: minden olyan talajművelő eszközzel végzett művelet, amely alkalmas a gyomnövény vegyszerek használata nélküli ritkítására, elpusztítására;

szántóterület: a szántóföldi növénytermesztés céljából megművelt vagy szántóföldi növénytermesztés céljára rendelkezésre álló földterület, beleértve a parlagon hagyott területet és az ideiglenes gyepterületet is;

A rendeletbe bekerültek a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó előírások, melyek az alábbiak:
különböző – kémiai, fizikai, biológiai – gyomszabályozási módszerek alkalmazásával megakadályozzák a gyomnövények, beleértve a veszélyes gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását

a parlagon hagyott terület esetében – szükség szerint kaszálásnak, szárzúzásnak, egyéb mechanikai gyomirtásnak vagy eseti tisztító legeltetésnek köszönhetően – a virágzó gyomok jelenléte nem olyan mértékű, hogy az jelentősen megnöveli a következő növénykultúra megfelelő fejlődéséhez szükséges növényvédelmi munkálatok mennyiségét, költségét, vegyszerhasználatát

a terület a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növényektől mentes,

az állandó gyepterületen rendszeres legeltetés hiányában tárgyév augusztus 31-éig legalább egyszer tisztító kaszálás elvégzésre kerül,

nem áll fenn az állandó gyepterület olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása (túllegeltetés), amelynek során az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkult és a talajfelszín fedetlenné vált.

A rendelet értelmében zöldítés kiegészítő támogatásra jogosult az a mezőgazdasági termelő, aki legalább 1 ha földterülettel rendelkezik és megfelel a zöldítés előírásainak (diverzifikáció, EFA kijelölése, állandó gyepek megőrzése).
A támogatás az egységes kérelem keretén belül igényelhető.
Az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek automatikusan mentesülnek a zöldítés előírásai alól, amennyiben június 9-én és szeptember 30-án megfelelnek az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírásoknak és erről tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az üzem nem ökológiai gazdálkodás alatt álló területei tekintetében azonban kötelező a zöldítés előírásainak betartása. A tanúsító szervezet az erről szóló igazolást minden évben augusztus 1-jéig köteles megtenni az MVH felé, illetve az ökológiai tanúsítás megszűnését követő 8 napon belül köteles értesíteni az MVH-t.

Vis maior bejelentése nem lehetséges az alábbi esetekben:

érzékeny állandó gyep (Natura2000) engedély nélküli feltörése,
fás sáv, fasor, táblaszegély, vizes árok ökológiai jelentőségű területként való bejelentése tekintetében, amennyiben azok a gazdálkodó rendelkezésére állnak (nem rendelkeznek tulajdonjoggal, vagy jogszerű földhasználattal)

Növénytermesztés diverzifikálása

Azok a növénykultúrák vehetőek figyelembe, amelyek május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig vannak jelen az adott területen. Másodvetés, illetve ökológiai jelentőségű másodvetés is elszámolható diverzifikációként, amennyiben ez a kultúra van jelen leghosszabb ideig az említett időszakon belül az adott területen. Amennyiben a termelő lucerna- vagy herefélét jelent be az egységes kérelemben terménydiverzifikáció teljesítésére, az MVH vizsgálja az esetleges mentességet a diverzifikáció és EFA kötelezettségek alól.

Növénykultúrának minősül:

különböző nemzetségekbe tartozó növények,
káposztafélék, burgonyafélék és tökfélék növénycsaládjába tartozó bármely faj,
parlagon hagyott terület, beleértve a mezőgazdasági termelésre január 1. és augusztus 31. között nem használt vízvédelmi sáv és erdőszél mentén fekvő támogatható hektársáv.
ideiglenes gyepterület,
ugyanazon nemzetség őszi és tavaszi vetésű növénye
Két, vagy több növénykultúra külön sorban történő termesztése esetén abban az esetben ismerhetőek el az egyes növénykultúrák, ha azok egyenként a terület legalább 25%-át elfoglalják.
Alávetés nem vehető figyelembe különböző növénykultúraként.
Több vetőmagkeverék alkalmazása esetén csak az összetételükben különböző keverékek ismerhetőek el diverzifikációként, egy vetőmag keverék vetése nem diverzifikáció.
Ha a táblaszegély támogatható terület, akkor az egységes kérelemben a szomszédos tábla hasznosításával megegyező hasznosítási kódon kell bejelenteni az egységes kérelemben, vagy parlagon hagyott területként. E hasznosítási kódon kell figyelembe venni a diverzifikáció szempontjából is.

Mentesül a diverzifikáció alól:

aki a szántóterülete egészén és a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrát termel;
aki az egységes kérelmében tíz hektárnál kisebb nagyságú szántóterületet jelentett be;
akinek a szántóterülete több mint 75%-a
parlagon hagyott terület,
ideiglenes gyepterület, vag
ezek kombinációja
és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt;

akinek a mezőgazdasági területe több mint 75%-a
állandó gyepterület,
ideiglenes gyepterület,
víz alatt álló kultúrával bevetett terület, vagy
ezek kombinációja
és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt; vagy
akinek a tárgyévi egységes kérelemben bejelentett szántóterülete több mint 50%-át az előző évi egységes kérelmében nem jelentette be, vagy nem ugyanazon mezőgazdasági termelő jelentette be, és a szántóterület egészén az előző naptári évben termesztett növényektől eltérő növényeket termeszt.

Állandó gyepterület fenntartása

Környezeti szempontból érzékeny állandó gyep engedély nélküli feltörése esetén haladéktalanul visszaállítási kötelezettség keletkezik, melynek visszaállítására a környezetvédelmi hatóság kötelezi a gazdálkodót. Legkésőbb a következő egységes kérelem benyújtásának első napjáig a teljes területet vissza kell állítania a gazdálkodónak.

Az állandó gyepterület arányát minden évben országos szinten az MVH állapítja meg. Ha a tárgyévi állandó gyepterület aránya több mint 5%-kal csökken a 2015. évben meghatározásra kerülő referencia arányhoz képest, és az állandó gyepterület tárgyévi összterülete legalább 0,5%-ot meghaladó mértékben csökken a referencia arányban szereplő állandó gyepterület összterületéhez képest, akkor lép életbe a visszaállítási kötelezettség. Visszaállításra kötelezett mezőgazdasági termelőket azon mezőgazdasági termelők közül választják ki, akik 2015-ben az azt megelőző három, a további támogatási években az adott támogatási évet megelőző két naptári évben olyan földterülettel rendelkeztek, amelyek más célú földterületté lettek átalakítva. (Ez alól kivételt képez az erdőtelepítés, amely nem karácsonyfa-ültetvény, vagy energetikai faültetvény, illetve a 0,25 hektárnál kisebb visszaállítandó parcellák.) A visszaállítási kötelezettségnek a termelő a feltört terület visszaállításával, vagy más terület állandó gyeppé alakításával tehet eleget.

A visszaállítás meghiúsulására csak egy alkalommal lehet vis maiort jelenteni, a következő évben köteles azt visszaállítani. Továbbá az állandó gyepként bejelentett területek vonatkozásában további vis maior bejelentésére nincsen mód.

Ökológiai jelentőségű terület

Tájelem csak abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az:
védett tájképi elem, amelyre vonatkozóan a gazdálkodó jogszerű földhasználattal rendelkezik és azt a gazdálkodó az egységes kérelmében ökológiai jelentőségű területként jelentette be,
egyéb tájelem (fás sáv, fasor, táblaszegély, vizes árok), amely a termelő rendelkezésére áll.
Ugyanazon földterületen kizárólag egy ökológiai jelentőségű terület vehető figyelembe.
Az előírtnál keskenyebb, vagy szélesebb ökológiai jelentőségű területrészek nem vehetők figyelembe.
Ha a táblaszegély, fás sáv, vízvédelmi sáv, vagy vizesárok ökológiai jelentőségű területen belül az adott tájelem teljes szélességében két méternél hosszabb szakaszon megszakad, akkor az érintett részeket különállóan kell ökológiai jelentőségű területként figyelembe venni.
Védett tájképi elemmel közvetlenül határos ökológiai jelentőségű terület is figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként.
Lineáris típusú ökológiai jelentőségű területnek – a fasor kivételével – legalább tíz méteres hosszúságban kell érintkeznie az egységes kérelemben bejelentett szántóterülettel.
Egybeművelt tábla szomszédságában elhelyezkedő földterület ökológiai jelentőségű területként nem vehető figyelembe.
Fás sáv, fasor, vizes árok, táblaszegély bejelentése esetén a gazdálkodó tévesen eltérő kategóriaként jelenti be az EFA területet, az MVH javítja a megfelelő súlyozási tényező szerint a bejelentett EFA területet, de ennek súlyozott értéke semmiképpen sem lehet nagyobb a gazdálkodó által bejelentettnél.

Rendelkezésre állás:

Az adott tájelem tulajdonosa, vagy vagyonkezelője az MVH honlapján közzétett nyomtatványon, a tájelem helyrajzi számának megadásával legkésőbb április 15-ig jelentheti be az MVH felé, amennyiben nem járul hozzá a tájelem ökológiai jelentőségű területként történő elismeréséhez.
Az MVH augusztus 31-ig közzéteszi a honlapján azon ökológiai jelentőségű területként figyelembe vehető területek helyrajzi számát, amelyeket rendelkezésre állás keretében EFA területnek bejelentettek a gazdálkodók.
A rendelkezésre bocsátásért cserébe a terület tulajdonosa, vagy vagyonkezelője kérheti a gazdálkodóktól, hogy az adott területen végezze el:
a gyommentesítést,
a szilárd hulladék elszállítását,ű
rágcsálók és egyéb állati kártevők elleni védekezést.

Többes igénylés:

Amennyiben több mezőgazdasági termelő ugyanarra a területre jelent be rendelkezésre állás keretében ökológiai jelentőségű területet, az MVH az alábbi sorrendben állapítja meg a jogosultakat:
földhasználati nyilvántartás szerint jogosult,
ingatlan nyilvántartás alapján,
kerületi arányosítással felosztja az érintettek között.
Parlagon hagyott terület csak abban az esetben ismerhető el EFA-ként, ha 2015-ben március 1-augusztus 31-ig, a többi évben január 1-augusztus 31-ig pihentetett.
EFA-ként figyelembe vett táblaszegélyen mezőgazdasági termelés nem végezhető, csupán a kultúrállapot fenntartása érdekében kaszálás, legeltetés, mechanikai gyomirtás.
Lineáris tájelem hosszanti oldalával kell érintkeznie a szántónak, hogy EFA-ként elszámolható legyen, míg a nem lineáris tájelem esetén elegendő, ha csak egy ponton is érintkezik a szántóval.
 
Rövid vágásfordulójú fás szárú sarjerdő csak abban az esetben ismerhető el EFA-ként, ha legalább 0,25 ha nagyságú és azon műtrágyát és növényvédőszert nem használnak. Műveleti napló vezetése ez esetben kötelező.
 
Nitrogénmegkötő növény abban az esetben ismerhető el EFA-ként, ha legalább 0,25 ha nagyságú, a meghatározott fajlistából kerül ki, vetőmagkeverék vetése esetén minden komponensnek a fajlistából kell kikerülnie. Nitrátérzékeny területen megvalósuló nitrogénmegkötő növény vetés esetén a HMGY vétség esetén nem vehető figyelembe a terület EFA-ként. Évelő növényeknek május 1-szeptember 30-ig, egynyári növényeknek április 1-től május 30-ig, az időszak teljes tartamában jelen kell lenniük.
 
2015. március 14. után vetett évelő nitrogénmegkötő növény esetében – kivéve a mezei borsót – fémzárolt, vagy saját előállítású, minősített vetőmagot kell alkalmazni. Mezei borsó csak akkor fogadható el nitrogénmegkötő növényként, ha megfelel a termeléshez kötött fehérjenövény támogatás kapcsán előírt hektáronkénti minimális vetőmagfelhasználásnak és az erről szóló nyilatkozatát július 31-ig elektronikus úton megküldi az MVH-nak.
 
Ökológiai jelentőségű másodvetés csak abban az esetben fogadható el EFA-ként, ha legalább 0,25 ha nagyságú, legalább két növényből áll, melyeknek kötelezően a megadott növénylistából kell kikerülniük. Gazdálkodási napló vezetése, vagy fémzárolt vetőmag, vagy minősített vetőmag alkalmazása kötelező.
 
Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávnak az erdővel közvetlenül határosnak kell lennie. Lehet termelés alatt álló és nem álló is (eltérő súlyozás), de amennyiben egyszerre van jelen mindkét típus, a terület egészét a kisebb súlyozással (termelés alatt állóként) kell figyelembe venni.
Termelés alatt nem álló erdőmenti sávon csak úgy végezhető legeltetés, vagy kaszálás, hogy a terület megkülönböztethető maradjon a szántóterülettől.
EFA-ként elismert vízvédelmi sávon mezőgazdasági termelés nem végezhető. Kaszálás, legeltetés és mechanikai gyomirtás kizárólag a kultúrállapot fenntartása érdekében megengedett. A területnek továbbra is megkülönböztethetőnek kell lennie a szomszédos szántóterülettől.

Mentesül az EFA alól, akinek:

szántóterülete több mint 75%-a
parlagon hagyott terület,
ideiglenes gyepterület,
hüvelyes növénnyel bevetett terület, vagy
vagy ezek kombinációja
és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt; vagy
mezőgazdasági területe több mint 75%-a
állandó gyepterület,
ideiglenes gyepterület,
víz alatt álló kultúrával bevetett terület, vagy
vagy ezek kombinációja
és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt.
A rendelet a 2015. március 14-én lépett hatályba.
 
A rendelet elérhetősége:
Magyar Közlöny 2015/32. szám
Zöldítés_10_2015._III._13._FM_rendelet
 
További információk a falugazdászoknál elérhetőek.
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

 

Földbizottsági meghívók

Telekommunikáció

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok