Szeptember 29. az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja, ebből az alkalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal friss adatokat osztott meg.
Néha bele sem gondolunk, hogy mennyi időt, pénzt és energiát jelent mire egy-egy alapanyag, vagy élelmiszer a háztartásunkba kerül. Mindezeket feleslegesen áldoztuk fel, ha a megvásárolt termék a kukában landol. Pedig a megtermelt élelmiszer egyharmad része jut erre a sorsra a világon, Magyarországon pedig az évente keletkező 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék kibocsátásáért a háztartások a felelősek.
Talán a mezőgazdaságban jelentkező inputárak növekedésének hatására már érezzük mi is a pénztárnál, hogy mennyivel többe kerül az ennivaló, mint eddig, ezért is fontos, hogy jobban tervezzük meg a vásárlást, ételkészítést. Közmondássá vált, hogy éhesen ne induljunk vásárolni, amire érdemes figyelni, hiszen pillanatok alatt bővülhet fel nem feltétlen szükséges, de annál kívánatosabb tételekkel a gondosan összeállított bevásárlólistánk. Boltba indulás előtt tehát nézzünk szét, mi van otthon! Ha hűtendő termékeket is fogunk vásárolni, akkor vigyünk magunkkal egy termotáskát. Ezzel sokat tehetünk azért, hogy a romlandó élelmiszereink beszerzésekor és szállításakor ne okozzunk saját magunknak lehetséges élelmiszerbiztonsági kockázatot, és azok valóban felhasználhatóak legyenek a fogyaszthatósági idő végéig. Pékárunak, zöldségeknek, gyümölcsöknek vihetünk magunkkal többször újra használható zsákocskákat, amivel az egyéb hulladék termelődését előzhetjük meg.
Természetesen van olyan összetevője az élelmiszerhulladék tömegének, aminek a keletkezése fogyasztás során nem megelőzhető (pl. csontok, tojáshéj), ám ez a magyar háztartásokban évente fejenként összesen keletkező 65 kg élelmiszerhulladékból kb. 36kg-ot tesz ki, ami résznek kb. 70%-át képezik a nem ehető zöldség- és gyümölcsrészek. Az elkerülhető élelmiszerhulladékok rangsorában a friss zöldségek a harmadik, míg a friss gyümölcsök az ötödik, a nyers húsok a nyolcadik helyen szerepelnek. A felmérések alapján a Bizakodásra ad okot, hogy 2016 óta csaknem 7%-kal növekedett a komposztálásra kerülő élelmiszerhulladékok aránya, így az adatok alapján elmondható, hogy a keletkezett anyagot majdnem 26%-ban így hasznosítják az egyre környezettudatosabb háztartások. Itt még bőven van tér a növekedéshez, ugyanis a tanulmány szerint a teljes keletkező mennyiség akár közel 53%-a alkalmas lenne komposztálásra. A hasznos keletkező anyag pedig helyben felhasználható akár a kiskertben, akár virágládában.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a hatóság mérése alapján az elmúlt 5 évben 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás mértéke a magyar háztartásokban, ami örvendetes hír, de még így is a jelenlegi árakon számítva 35.000 Ft értékű élelmiszert nem fogyasztunk el.
További részleteket és hasznos információkat a NÉBIH honlapján, valamint a maradéknélkül.hu oldalon találhatnak.
NAK/ Pető Krisztina
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön