A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Mezőgazdasági kézikönyv-sorozatának legújabb kiadványa a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer működését foglalja össze.
A mezőgazdaság a különböző természeti és piaci kockázatoknak leginkább kitett gazdasági szektor, így hatalmas jelentősége van a kockázatok termelői szintű és közösségi kezelésének egyaránt. A 2012 óta működő magyarországi Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer bevezetése óta folyamatos fejlesztés alatt áll, és bővül a lefedett kockázatok köre is.
Egymással összhangban működik és egymást kiegészíti az agrárkár-enyhítési rendszer, a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és az országos jégkármérséklő rendszer. Ezek alkotják a magyar kockázatkezelési eszköztár főbb pilléreit és ezeket egészítik ki a Vidékfejlesztési Program egyedi termelői kockázat-megelőző pályázati forrásai. Az agrárkár-enyhítési rendszerben a jégeső által okozott károk tették ki a kifizetett kárenyhítő juttatások nagy részét, azonban a 2018 májusától működő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített és az Agrárminisztérium (AM) finanszírozásával működő országos jégkármérséklő rendszerrel az ország teljes területén csökkenthető a károk mértéke.
A 2018. kárenyhítési év ezt a várakozást igazolta is: a jégesőkár-bejelentések száma megfeleződött és az azokban foglalt, jégesőkárral érintett mezőgazdasági területek csakúgy, mint a jégesőkárra kifizetett kárenyhítő juttatások közel harmadát teszik ki a 2017. kárenyhítési évi adatoknak. A folyamatos finomhangolások miatt a kárenyhítési rendszer évről évre jobban működik, és a tapasztalatok alapján még tovább fejleszthető.
A NAK stratégiai javaslatcsomagja szerint a fejlesztések következő logikus lépcsőfoka az úgynevezett bonus-malus rendszer bevezetése lehetne, amely a ritkán, de komolyabb károkat elszenvedő termelőket nagyobb mértékben kártalanítja, míg a rendszeresen nagyobb kifizetésben részesülők magasabb díjat is fizetnek. Fontos lenne megvizsgálni annak a lehetőségét is, hogy a téli és tavaszi káresemények esetén kárenyhítési előleget vehessenek igénybe a károsult termelők, valamint célszerű lenne kezelni az éven áthúzódó károkat is. A jelenlegi Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer nem terjed ki a mezőgazdasági termelők önhibáján kívüli egyéb kockázatára és valamennyi ágazatra. Ezért szükségesnek tartjuk egy új pillérrel, a mezőgazdasági jövedelemstabilizációs eszközzel való kiegészítését is. Ez az intézkedés az időjárási, növényegészségügyi és egyéb piaci, gazdasági okokból bekövetkezett jövedelemingadozás mérséklésére szolgálna. Az agrárkár-enyhítési rendszertől eltérően a Jövedelemstabilizációs Alapban való részvétel önkéntes lenne.
A NAK legújabb kiadványa – amely pdf ide kattintva (5.40 MB) érhető el – az MKR legfontosabb tudnivalóit tartalmazza.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön