Közös Agrárpolitika

Megszavazta az Európai Parlament (EP) szerdán az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot. Az új testület feladatai közé tartozik majd az új közös agrárpolitika elfogadtatása is.

A strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát. A jóváhagyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A szabályok alapján a leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség. A Jean-Claude Juncker vezette biztosi testületet 423:209 arányban hagyták jóvá öt évvel ezelőtt. Elődje, José Manuel Barroso esetében ez 488:137, illetve 478:84, Romano Prodi esetében 510:51 pedig volt.

A mostani, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságban a mezőgazdaságért a lengyel Janusz Wojciechowski felel majd. (Az EB céljairól itt lehet olvasni részletesebben.)

A bizottság december 1-én lép hivatalba, feladatai közé tartozik majd az új közös agrárpolitika elfogadtatása is. Erről a témáról beszélt a Karc FM rádióban Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese is. Mint emlékeztetett: a mostani rendszer alapjait – amelyben megállapították, hogy ki, mennyi közvetlen támogatást kap – régen, még a mi térségünk uniós csatlakozása előtt alakították ki.
– Történelmi okai is vannak, hogy jelenleg Nyugat-Európában magasabb az egy hektárra fizetett támogatás, mint keleten. Ezt a nyugat-európaiak jellemzően azzal magyarázzák, hogy ott más a munkaerő költsége vagy magasabb a termőföld ára, ami szerintük indokolja a magasabb támogatási színvonalat is. Ez azonban ma már egyre kevésbé igaz, hiszen Közép-Kelet Európában mostanra a földárak is felzárkózóban vannak, a munkaerő-költségek is emelkednek, a termeléshez szükséges inputanyagokat (növényvédő szereket, műtrágyákat, üzemanyagot stb.) pedig ugyanazon az áron kapja meg egy magyar gazda, mint egy holland. Ennek ellenére a magyar agráriumban egyelőre versenyelőny, hogy Romániában vagy a Baltikumban alacsonyabbak a támogatási szintek, mint Magyarországon. Ha tehát a kifizetések harmonizációja megtörténne, azzal nem csak a magyar gazdák kerülnének közelebb a németekhez, hanem a románok is a magyarokhoz. Most egyébként a Magyarországon fizetett területalapú támogatás éppen az uniós átlagon van, így itthon jelentős anyagi változást nem is feltétlenül hozna a harmonizációs folyamat felgyorsítása – mondta.

Papp Gergely emlékeztetett, hogy amióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta folyamatos a felzárkózás. A nagy viták inkább az ütemezésről szólnak. Ezt lassította ugyanakkor az is, hogy Nyugat-Európában sok esetben még az országokon belül sem volt egységes a támogatás mértéke.

Kész a büdzsé!

Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió következő évi költségvetését a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács. A képviselő-testület a szerdai strasbourgi plenáris ülésén fogadta el a korábban megkötött egyezséget, amelyet a tanács már hétfőn jóváhagyott. A kompromisszumos megoldás értelmében az EU jövő évben 168,7 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, a tárgyévi tényleges kifizetések összege pedig 153,6 milliárd euró lehet. (Az Európai Bizottság eredeti tervezete 168,3 milliárd euró kötelezettségvállalást és 153,6 milliárd euró tényleges kifizetést irányzott elő.) A kohéziós politikára 58,6 milliárd euró kötelezettségvállalást és 50 milliárd euró kifizetést szánnak 2020-ban, míg a közös agrárpolitikára, a vidékfejlesztésre mintegy 60 milliárd euró kötelezettségvállalás és 58 milliárd euró kifizetés áll majd rendelkezésre.

(nak.hu)