A koronavírus gyors elterjedése az emberi kapcsolatokra is jelentős hatást gyakorol, és ennek következtében új terminológiák épülnek be mindennapjainkba, mint például a „társadalmi távolságtartás”.
Az Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (Food Standards, Agency, FSA) útmutatót adott ki az élelmiszeripari munkavállalók biztonságának megőrzése, és az egymás közötti vírus átadás megakadályozása céljából. Ennek értelmében a dolgozóknak továbbra is be kell tartaniuk a lehető legszigorúbb higiéniai előírásokat, beleértve a személyes védőeszközök használatát és a gyakori kézmosást. Mindemellett fontos, hogy a munkavállalók kellő távolságot tartsanak egymástól, vagyis éljenek a „társadalmi távolságtartás” lehetőségével. Abban az esetben, ha a munkakörnyezet erre nem ad lehetőséget, akkor a munkáltatónak mérlegelnie kell, hogy milyen intézkedéseket tud tenni a munkavállaló védelmének érdekében.
Nagy-Britannia és Írország legnagyobb szakszervezete, az Unite the Union az ajánlás helyett kötelezővé tenné az élelmiszeripari termelési vonalakon dolgozók számára a két méteres távolságtartást. A betartást segítheti a vonalak lassítása, a személyzet gyakoribb forgatása, illetve az elválasztó mobilfalak elhelyezése.
A termelés lassítása azonban bizonyos ágazatokban problémát vet fel. A megnövekedett fogyasztói kereslet a termelés fokozását igényli, mindezt összhangban a dolgozók fokozott védelmével. Hiszen ha a munkavállalók lebetegednek, akkor kereslet ide vagy oda, nem lesz, aki kielégítse a megemelkedett igényeket. Annak ellenére, hogy bizonyos ágazatok automatizáltsági szintje magas, az élelmiszeripar alapvetően kézimunka igényes ágazat. Érdemes tehát bizonyos intézkedéseket eszközölni a kockázat minimalizálása érdekében. Ilyen lehet az érintés nélküli fertőtlenítőszer adagolók, a gyakran használt ajtók nyitva tartása – így elkerülve az állandó kilincs érintését – a gyakori kontakt felületek rendszeres fertőtlenítése, valamint a munkavállalók folyamatos oktatása, tájékoztatása.
Az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó Klipspringer vállalat tíz tanácsot fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet betartani a két méteres távolságot az élelmiszeripari üzemekben. Az első helyen az oktatás és a kommunikáció áll, amely célja, hogy minden munkavállaló tisztában legyen azzal, hogy miért fontos a „társadalmi távolságtartás”. A csapat minden tagjában tudatosítani kell fontosságát és mulasztás esetén felelősségre vonni a tagokat. Ahol megoldható a dolgozókat ésszerűen rotálni kell, illetve fontolóra kell venni az emberek útvonalainak elterelését különböző ajtókkal, érintésmentes megoldásokkal (pl. forgóajtó). Az emberek 60 000-szer gyorsabban dolgozzák fel a képeket, mint a szavakat, így érdemes képi megjelenítéssel illusztrálni (pl. táblákkal, padló jelzésekkel) a távolságtartás mértékét, módját. Az üzemi zónák áttekintése segítheti a keresztszennyeződések további csökkentésében.
Amennyiben a két méteres távolság betartása a gép üzemeltetése miatt nem megoldható fizikai elválasztók (pl. paravánok, falak) alkalmazhatók. Érdemes megvizsgálni a gyakran használt eszközöket (pl. toll, mérőeszközök) és amennyiben megoldható mindenki számára sajátot biztosítani. A munkaidők és a szünetek eltolásával akár felére is csökkenthetjük az emberi kapcsolatok számát. Mindemellett a közös helyiségek (pl. étkező, dohányzó) esetében is biztosítani kell a távolságtartást a helyiség átrendezésével, illetve elválasztók alkalmazásával.
A „társadalmi távolságtartás” megvalósítása esetenként nem egyszerű, azonban a munkavállalók egészségnek megóvása és így az élelmiszer-előállítás folyamatosságának biztosítása szempontjából indokolt.
Dr. Szűcs Viktória/NAK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön