Környezetgazdálkodás

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részt vevő – ökológiai gazdálkodást folytató - gazdálkodók számára számos, a talajvédelemmel összefüggő, kötelezően betartandó előírás létezik, melyek szakszerű végrehajtása többek között biztosan és hosszútávon javítja a termelés gazdaságosságát.

A többlettámogatás odaítélhetőségén túl az előírások figyelmeztetnek arra, hogy ráfordítás, gondosság nélkül talajaink csak zsarolhatók, melynek eredőjeként porviharok áldozatává válik, vagy csapadékos időjárási viszonyok mellett iszap formájában hagyja el az eredeti helyét, „sárfolyamokat” alkotva. Nemcsak környezet- és talajvédelmi szempontból, hanem a gazdaságosság miatt is fontos talajaink folyamatos karbantartása, termőképességének javítása, az alább ismertetett előírások révén, hogy egyre kevésbé váljon kitetté a szélsőséges időjárási körülményeknek, így a belvíz vagy a mostanában egyre gyakoribbá váló aszálynak.

A teljesség igénye nélkül ismertetjük azokat a gazdaságos termelés szempontjából is fontos munkafolyamatokat, melyeket az agrár-környezetgazdálkodásban résztvevőknek a talajvédelemmel kapcsolatosan teljesíteniük kell, és amelyek alkalmazása a mindennapi életben is egyre inkább javasolt a termelés biztonságának növelése érdekében. (Természetesen ezek nem egyedüli tényezők, nagyon sok múlik a talajok öntözhetőségén, a választott fajtákon stb.)

I. Vetésváltás szabályai

A vetésváltás részben hozzájárul a talaj termékenységének fenntartásához, továbbá egyes növényfajok termésfenntartásának, növelésének is egyik feltétele, s mindemellett csökkenheti a vegyszeres növényvédelmet és a gyomok elleni védekezést, továbbá az eltérő gyökerezési mélység a talajokat is lazíthatja. A vetésváltás szabályaiba a másodvetést is bele kell érteni.

A HMKÁ esetében a növények önmaguk utáni termesztése vonatkozásában:
-    Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;
-    Önmaga után 2 évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye;
-    Önmaga után legfeljebb 3 évig termeszthető: dohány és a kukorica;
-    Egymás után legfeljebb 4 évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica (de csak akkor, ha minden évben hibridkukorica volt a területen!);
-    Fentiekben nem említett növények több évig termeszthetőek önmaguk után.

II. Tápanyaggazdálkodási-terv

Az AKG szántóföldi és ültetvényes célprogramban – de az ökológiai gazdálkodás támogatásban - résztvevő gazdálkodóknak az adott gazdálkodási év szeptember végéig – vagy legkésőbb a főnövény betakarítását követően kötelező haladéktalanul tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni. Az AKG-ÖKO területeken és a nitrátérzékeny területen évente legfeljebb 170 kg/ha szerves eredetű N kerülhet ki. E korlát nem vonatkozik a műtrágya hatóanyagra, ott a nitrátrendelet (59/2008 FVM rendelet) 3. mellékletében meghatározott limit a meghatározó. A szármaradványok alászántása esetén szár és tarlómaradványok időbeni lebontásához és a talaj biológiai feltáró folyamatainak elősegítéséhez a100 kg szárazanyaghoz 0,8 kg N-t lehet adni még nitrátérzékeny területen is, ha nem kerül vetés 14 napon belül a területre.

A tervnek tartalmaznia kell a kijuttatandó anyagok típusát (műtrágya, szerves tárgya, stb.), azon túl műtrágya, szennyvíziszap illetve egyéb nem veszélyes mezőgazdasági és nem mezőgazdasági eredetű hulladék használata esetén az N, P, K elemre, míg szerves trágyánál N-re vonatkozó kijuttatható hatóanyag/ha mennyiségét. Ügyeljünk arra is, hogy bizonyos esetekben pl. hígtrágya, szennyvíziszap, cefremoslék, törköly, mint nem veszélyes hulladék tápanyagpótlásban történő alkalmazásának lehetősége a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentéshez, vagy engedélyéhez kötött. Ezen anyagok alkalmazhatóságát azonban a támogatások tilthatják, úgy erre legyünk figyelemmel.

III. Középmély-lazítás

„Nem az míveli jól a földjét, aki folyton tipródik rajta, hanem aki idejében azt a munkát adja meg neki, amelyet megkíván.” (Gyárfás József 1928.)

Az idézetből is látható, hogy a 35-40 cm mélységű lazítás mennyire fontos, mert az eketalp, vagy a tárcsatalp-réteg kialakulása jelenleg is nagy károkat okoz, képtelenné téve a talajokat a vízbefogadásra, a mélyebb talajrétegekben és a vizek tárolására. Gátolja továbbá a növényi gyökerek mélyre hatolását, ezáltal fokozza az aszályhatást. A tömör zárórétegek hatására:
-    romlik a talaj víz-, levegő- és hőforgalma (levegőtlenség, belvíz)
-    csökken a tarlómaradványok, trágyák, tápanyagok feltáródása; lassul a mikrobiológiai tevékenység, földigiliszták aktivitása;
-    lelassul a növények tápanyag- és vízfelvétele (aszályhatás, növénypusztulás);
-    nagyobb a kórokozók és kártevők elszaporodásának lehetősége a gyengén fejlett növényeken;
-    romlik a talaj kultúrállapota, a szerkezet nemezesedik, feltörve erősen rögösödik; növekszik a művelés energia igénye
-    a talaj felső, sekélyen művelt rétege védtelenné válik a szél- és vízerózióval szemben.

A talajok tömődött állapota legalább egy-két tenyészidőre helyreállítható 35-40 cm-es mélységű lazítással, melynek költsége jóval kevesebb, mint amennyi az elmaradt haszon a kedvezőtlen körülmények között.

IV. A zöldtrágyázás

Csak tágabb értelemben sorolható a trágyázás körébe, de alkalmazása esetén nagy mennyiségű gyökér- és szártömeg kerül a talajba, növelve a talaj biológiai aktivitását, gyarapítva a felvehető tápanyagok mennyiségét, szerves-anyagtartalmát. Továbbá lazítóhatással is bír, azaz növekszik a porozitás, ami kedvezően hat a vizek befogadására és tárolására. A talajélet serkentése és a szerkezetjavítás érdekében a zöldtrágyanövényt zölden kell aláforgatni még a növény virágzása előtt. Az ilyen módon javított kondíciójú földanyag pozitívan hat a növénykultúrák számára, ill. ellenállóbb az eróziós károsodásokkal szemben. A nitrogénpótlás akár 40 kg/ha-t is elérhet.

Egyes zöldtrágyanövények pl. (Cselőtei és mtsai,1967)
-    Rozsos szöszös bükköny - homok, vályog mészre nem érzékeny
-    Facélia - homok, vályog mészre nem érzékeny
-    Rozs - homok, vályog agyag
-    Napraforgó - homok v. agyag kevés meszet tűr
-    Fehér virágú somkóró - homok v. agyag mészkedvelő

Fenti előírások bár költséggel, ráfordítással járnak, ugyanakkor a tényleges elvégzésük hosszútávon kedvező hatással bír talajainkra, vízmegtartó kapacitásra, ezáltal a betakarítható termésmennyiségre, s nem elhanyagolható szempont, hogy a kedvező szerkezetességű talajon a vonóerőigény csökkenése is érzékelhető.

A jelenlegi szélsőséges időjárási körülmények közepette különösen fontos, hogy talajaik művelése során alkalmazzuk azon eljárásokat, amelyek révén csökkenthetjük a kárnövelő tényezőket, mint a talajok hiányos tápanyag-ellátottsága, a nem megfelelő gyomirtás. Fontos, hogy növelhetjük a vízbefogadó és víztározó képességet.

Ennek elérésére felhívjuk a figyelmet néhány alkalmazható technikára a vízmegőrzés jegyében:
-    a vízvesztő nyári művelések pl. indokolatlanul mély, tárcsás tarlóművelések hengerrel történő lezárás nélkül. A lezárás fontos tényező.
-    a tarlómaradványok megtartása, talajba visszajuttatása,
-    a talajok talprétegének átlazítása,
-    az őszi szántások elmunkálása,
-    nyáron minél hosszabb ideig a mulcshagyó, nedvességkímélő tarlógondozás,
-    gyommentes állapot biztosítása.

Végül a termőtalaj védelmének érdekében fontoljuk meg id. Manninger G. Adolf kritikus szavait aki, a jobb reményében fogalmazott így: „Minden gyakorlati gazda tudja, hogy sokkal könnyebb a talajt elrontani, beteggé tenni, mint azt ismét rendbe hozni, meggyógyítani. A kérdés az, vajon minden érdekelt tudja-e?”

(NAK/Sztahura E.)