Erdőgazdálkodás

Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó az erdőt elsődlegesen nyilvánvalóan a saját javára igyekszik hasznosítani. A lehetőségeik ezen a téren azonban korlátozottak, hiszen az erdő megfelelő természeti állapotban való fenntartása egyben jelentős közérdek is.


A köz- és magánérdek sajátos kettős érdekviszonyra való utalás már a Mária Terézia által 1769-ben kiadott első magyar erdőrendtartásban is megtalálható. Az erdőrendtartás kiadását az indokolta, hogy a XVIII. század közepére a rendszertelen, túlzó és hanyag gazdálkodás következtében jelentősen lecsökkent az ország erdősültsége, illetve a megmaradt erdők állapota is jelentősen leromlott. A rendtartás röviden összefoglalva arról rendelkezik, hogy az erdőkben rendszerességet teremtve szabályozni kell a fakitermeléseket, valamint gondoskodni kell az erdők felújításáról, neveléséről és védelméről. Az elvek és elvárások az ezt követően megalkotott erdészeti jogszabályokban a mai napig visszaköszönnek.

Ami viszont időről időre változott – különösen az elmúlt hetven évben –, az az előbbi szakmai elvek érvényre juttatásának a módja. A XX. század közepén kezdődő szocialista időszakban az erdők és az erdőgazdálkodás gyakorlatilag teljes körű állami rendelkezés alá kerültek. Az üzemterveket az állam készítette, és az abban foglaltakat az erdőgazdálkodóknak kötelező jelleggel végre kellett hajtaniuk. Ebben az időszakban az erdőgazdálkodók tehát állami irányítás mellett, a köz javára gazdálkodtak. A rendszerváltást követően az erdők közel fele magántulajdonba került, és az állam az állami tulajdonú erdők vagyonkezelését is fokozottabban a piaci viszonyokhoz igazítva szervezte meg. A szabályozás terén ugyanakkor megmaradt a közérdekű szempontok elsődlegessége, az erdőtervezés és a hatósági kontroll terén pedig a széles körű állami rendelkezés, illetve felügyelet.

A felismert ellentmondások végül átfogó törvénymódosítás útján kerültek feloldásra. A 2017. szeptember 1-jétől hatályos erdőtörvény és a 2017. év végén meg jelent új végrehajtási rendeletek – különösen a magánerők, illetve alacsonyabb természetességi állapotú erdők tekintetében – jelentősen megnövelte az erdőgazdálkodók szakmai mozgásterét. Az erdőgazdálkodás ezt követően ugyan továbbra is jogszabályi, illetve erdőtervi korlátok között, de nagyobb mértékben a gazdálkodó elképzelései szerint folyhat. A változások lényegét sokan úgy foglalják össze, hogy „az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók ismét nagykorúsításra kerültek”. A változás örvendetes és előremutató, a megnyugvás és a hátradőlés ideje azonban ezzel még nem érkezett el! a „nagykorúvá válás” ugyanis nemcsak szabadságot jelent, hanem felelősséget is. Az erdőgazdálkodás szakmai színvonala és gazdasági értelemben vett eredményessége, valamint ezzel összefüggésben az erdők állapota és az erdővagyon anyagi értelemben vett gyarapodása vagy csökkenése ezt követően már nem elsősorban az állami erdőtervezőkön és erdőfelügyelőkön, hanem az erdőtulajdonosokon és az erdőgazdálkodókon múlik majd.

Egy rosszul megválasztott fafaj vagy technológia, egy elmulasztott vagy hanyagul elvégzett fakitermelési, erdőfelújítási vagy erdőnevelési tevékenység a hatósági ellenőrzés rostáján ezt követően esetleg átcsúszhat, de ez nem jelenti azt, hogy az az erdőtulajdonos, illetve az erdőgazdálkodó jól felfogott érdekeit is szolgálja! A termőterületek és annak részeként az erdők szűkösen állnak rendelkezésre. Ha az erdőgazdálkodás szakszerűtlenül vagy túlzó mértékben folyik, akkor az erdőgazdálkodó nemcsak a köz, de a maga és a családja, illetve hosszú távon az unokái ellen is dolgozik, mert annak eredményeképpen az erdőgazdálkodás eredményessége, illetve az erdőben megtestesülő vagyon is jelentősen lecsökkenhet.

Fontos megjegyezni végül, hogy a változások egyben megnövelik az erdészeti szakirányítók, szaktanácsadók felelősségét is! Egyrészt abban a tekintetben, hogy a fenti változásokról megfelelően tájékoztassák az erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat. Másrészt pedig abban a tekintetben, hogy a szakmai közreműködésük valóban hozzájáruljon az erdőgazdálkodás eredményességéhez, valamint az erdők jó környezeti állapotának, illetve gazdasági potenciáljának fenntartásához, illetve fejlesztéséhez.


(NAKlap, 2018. októberi szám)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

Őstermelői adatok lekérdezése

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám