Az agrárium számos ágazatában már hagyománnyá vált gazdálkodói együttműködések a magán erdőgazdálkodók boldogulását is segíthetik. Ehhez nem kell más, mint az érintettek részéről a felismerés és a szándék, a jogalkotók részéről pedig a szabályozási kereteknek néhány ponton a magán erdőgazdálkodás sajátosságaihoz igazítása.
A magán erdőgazdálkodás szerveződéseinek és szakirányításának új jogszabályi kereteiről szóló online fórumsorozat soron következő, 2020. november 12-i rendezvényén – kapcsolódva a korábbi fórum témájához, azaz a magán erdőgazdálkodás versenyképesebbé válásához – a magán erdőgazdálkodók, magánerdészeti vállalkozások együttműködési lehetőségeiről volt szó.
Ez a lehetőség napjainkban több okból kifolyólag is előtérbe került. Az erdőgazdálkodás területén a fapiac és a munkaerőpiac beszűkülése miatt a gazdálkodási feltételek hosszú idő után ismét rendkívül kedvezőtlenné váltak, a kialakult helyzetet pedig az idei járványhelyzet még tovább rontotta. Ilyen helyzetben többek között kiderült, hogy a vállalkozások „válságállóságát” nagyban befolyásolhatja azok mérete (pl. a nagyobb erdőgazdálkodók értékesítési lehetőségei a szélesebb kapcsolatrendszerük miatt jellemzően lassabban szűkült be). Az ágazat válságból való kilábalását az erdőgazdálkodók tevékenységének diverzifikációja, célszerűen pl. az erdőből kitermelt faanyag további feldolgozása segítheti elő. Ezek beruházásokat igényelnek, amely igen gyakran meghaladja egy vállalkozás lehetőségeit, arra csak több vállalkozás összefogásával van lehetőség.
Egy harmadik aspektusból is érdemes megvizsgálni az együttműködések lehetőségét. A korábban ismertetett jogszabályi változások eredményeként a magánerdők jelentős részén várhatóan új erdőgazdálkodó kezdi majd meg a tevékenységét. Az még nehezen kiszámítható, hogy a folyamat inkább az önálló vagy társult tulajdonosi erdőgazdálkodás, vagy inkább a használati jogon alapuló erdőgazdálkodás irányába tolódik el, azonban valószínűleg mindkét megoldásra jelentős igény lesz.
Használati szerződést a szívességi földhasználat kivételével a jövőben már csak magánerdészeti szakmai vállalkozás – hivatalos nevükön erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás – köthet. A gazdálkodási viszonyok elaprózottsága miatt ilyen vállalkozásból eddig mindössze egy-két tucat működött az országban. A számuk a közeljövőben minden bizonnyal növekedni fog, hiszen az erdészeti hatóság a vonatkozó jogszabály hatályba lépése óta eltelt néhány hónap alatt már 160 ilyen vállalkozást vett nyilvántartásba.
Sok új magánerdészeti vállalkozás is elkezdi tehát a működését, amelyeknek a rendezetlenné váló erdők használatba vételével és a vállalkozásindítás buktatóival az elkövetkező években egyszerre kellene megbirkózniuk. Az ő tevékenységüket is jelentősen könnyíthetné, ha egy sor vállalkozásmenedzselési tevékenységet (értékesítés, beszerzés, jogi tanácsadás, könyvvitel, támogatásmenedzsment, stb.) más, hasonló cipőben járó vállalkozással közösen szervezhetne meg, és így nagyobb figyelmet tudna a tényleges termelőtevékenységre fordítani.
A fórumon felszínre került a termelői csoportok, illetve azok támogatásának szabályozása tekintetében néhány olyan elvárás, amit az erdészeti ágazati specialitások mellett gyakran nem lehet teljesíteni. A résztvevők jelezték például, hogy az erdőterületek, és így a potenciális együttműködők fizikai értelemben vett szétszórtsága miatt egy termelői csoport alakítási folyamat a közelmúltban 8-10 erdőgazdálkodónál elakadt, így a minimálisan elvárt 15 taggal a termelői csoport végül formailag nem alakulhatott meg. Azt is többen jelezték, hogy az erdőgazdálkodás sajátosságaiból fakadóan a kisebb erdőgazdálkodók értékesítési lehetőségei hektikusan változhatnak, ami a rendszeres értékesítés lehetőségét kizárja. Felmerült továbbá, hogy a termelői csoportok támogatásáról szóló felhívásban található pontozási rendszer mellett az erdőgazdálkodói együttműködéseknek problémái lehetnek a minimum pontszám elérése terén. Az Agrárminisztérium szakértője a válaszában jelezte, hogy egy olyan ágazat igényeihez, ahol a termelői csoportok alakítása eddig érdemben fel sem merült, a szabályozás az adott ágazat specialitásaira minden tekintetben nem is készülhetett fel előre. A lehetőség ugyanakkor megvan arra, hogy tényleges igények esetén a szabályozás a problémák felszínre kerülésével párhuzamosan fejlődjön.
A tájékoztató fórumokról készült videófelvételek és előadásanyagok a pdf rendezvénynaptárból (128 KB) érhetőek el.
A soron következő, 2020. november 19-én 15.00 órától kezdődő fórumon a családi gazdaságokról szóló törvénytervezet erdészeti vonatkozásairól lesz szó. A törvénytervezet szerint a kedvező adózású mezőgazdasági őstermelői, illetve családi mezőgazdasági tevékenység keretében az erdőgazdálkodási valamint erdőgazdálkodási szolgáltatási tevékenység nagyobb teret kap. A továbbiakban például már nem csak a saját tulajdonú, hanem a használatba vett erdőben folyó erdőgazdálkodás is mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül. Illetve a mezőgazdasági őstermelők a termelőkapacitásaik jobb kihasználása érdekében egy határig mező- illetve erdőgazdasági szolgáltatási tevékenységet is végezhetnek. A fórumra a rendezvénynaptárban foglaltak szerint lehet regisztrálni.
(NAK/Szalai Károly)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön