Aktualitások

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával 2018 késő őszén a mezőgazdasági vállalkozások, majd szűkített tartalommal 2019 őszén a tesztüzemi adatszolgáltatók körében felméréseket végzett, amelyek célja az agrár-munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának átfogó vizsgálata volt. A felmérések elsődlegesen az ágazatban jelentkező munkaerőigények, valamint a foglalkoztatottakkal szemben támasztott jelenlegi és jövőbeni elvárások feltérképezésére irányultak. Emellett kitértek a duális szakképzési rendszerbe bekapcsolódó gazdaságok/vállalkozások feltárására. Az eredményeket kiegészíti az élelmiszergazdaság munkaerőpiaci folyamatainak bemutatása, valamint az ágazatban mutatkozó – foglalkozások szerinti – munkaerőkereslet területi szintű vizsgálata.

A kutatásból kiderül, hogy a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban ugyan 2017 után csökkenésnek indult, de 2015 és 2019 között összességében közel 4%-kal. Ez a növekedés az élelmiszeriparban valamivel alacsonyabban alakult.

Míg a fizetett munkaerő-felhasználás aránya kismértékben nőtt a vizsgált időszakban, a nem fizetett családi és időszaki munkaerőfelhasználás jelentősen, ötödével csökkent. Az üzemi fajlagos munkaerőfelhasználás szintén csökkent.

A legnagyobb munkaerőigénye a szőlőtermelő és a zöldséghajtató gazdaságoknak van. Egységnyi standard termelési érték előállításához egy szőlészetnek átlagosan 7-8-szor több munkaerőráfordításra van szüksége, mint egy szakosodott baromfi-, vagy sertéstartónak. A szántóföldi növénytermesztő üzemek munkaerőfelhasználásával összehasonlítva pedig átlagosan négyszeres a különbség.

Érezhetően nagy a hiány a mezőgazdasági idénymunkások számában, amely 2018-ról 2019-re 8,4%-kal, a 2015–2019 közötti időszakot tekintve pedig közel 20%-kal csökkent. Erre a munkaerőre leginkább a szabadföldi zöldségtermesztő üzemekben és a zöldséghajtató és gyümölcstermesztő üzemekben van szükség, ahol az időszaki munkaerőfelhasználás majdnem az összes üzemi munkaerőfelhasználás felét jelenti. Az idénymunkára a legkisebb igény a sertéstartó, a húsmarha tartó és a tejtermelő gazdaságokban mutatkozik.

A vállalkozásokban a munkaerő fluktuációja a 2016-hoz képest mérséklődött. Jelenleg erősen keresletvezérelt a piac, amit igazol, hogy a felmért vállalkozásokban közel kétszer annyi munkavállaló felvétele történt, mint amennyi kilépést jeleztek.

A válaszadó gazdaságok több mint egy tizedénél volt munkaerőfelvétel a kérdezés időpontjában, és jellemzően a nagyobb méretű vállalkozások mutattak nagyobb munkaerőbővítési potenciált.

A felmérésben szereplő gazdálkodók kétötöde jelezte, hogy a környezetben munkaerőhiánnyal szembesül. A legjelentősebb munkaerőhiány a mezőgazdasági gépkezelők, karbantartók, az állatgondozók, valamint az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak iránt mutatkozott.

A felmért vállalkozásokban a munkaerő kiválasztása során a legfontosabb szempontnak a szakmai felkészültséget, illetve a munkafegyelmet tartották a válaszadók.

Az idénymunkaerő kiválasztásánál már a munkafegyelem volt az első számú szempont, a szakmai felkészültség csak második volt a sorban. A szezonális munkaerő felvételénél a bérigény jóval nagyobb szerepet játszik, mint az állandó munkaerő esetében, és olyan személyes tulajdonságok is fontosak, mint a precizitás, rugalmasság, a munkatapasztalat, vagy a monotonitás tűrés.

A már alkalmazott állandó munkaerő kapcsán a válaszadó üzemek számára elsősorban a folyamatosan növekvő bérigény, a munkavállalók nem megfelelő hozzáállása (elkötelezettsége, munkamorálja, szociális viselkedése), valamint a munkatapasztalat hiánya okoz nehézséget, míg a szezonális dolgozókkal kapcsolatban az alacsony munkamorál jelenti a legnagyobb nehézséget.

A vállalkozások kétötödében ismertség, illetve ajánlás útján keresnek új munkaerőt.

Sajnos a felmérésben szereplő vállalkozások nagyon kis arányban vállaltak szerepet a duális képzésben, legtöbben gyakornokokat fogadtak.

A gazdálkodók a munkaerő megtartására bevezetett leghatékonyabb ösztönzőnek a magasabb munkabért jelölték meg, míg a szervezeten belüli előrelépési lehetőséget, az életpályatervezést vagy a tulajdonrészhez juttatást kevesen tartják hatékony ösztönzési formának.

Úgy tűnik a folyamatos képzés sem jelent ösztönzést, hiszen a képzések támogatását csak a válaszadók alig 7 százaléka jelölte meg. A munkaerő fejlesztésének, képzésének fontossága ugyanakkor az üzemmérettel párhuzamosan nő a gazdálkodói munkaerőmenedzsmentben. A kérdésben releváns válaszadóknak 43 százaléka valamilyen formában képezi dolgozóit. Legtöbben a belső, saját munkatárs által nyújtott informális ismeretátadást, illetve formális képzést preferálják.

A magyar munkaerőpiaci prognózis (MMPP) adatbázisa alapján a 2019-ben felmért 6757 vállalkozásban a következő évre összes felvenni tervezett munkaerőlétszám háromnegyedét az élelmiszeripari, harmadát a mező- és erdőgazdasághoz köthető foglalkozásokban terveznek felvenni. Az összlétszámot tekintve a mezőgazdasághoz köthető foglalkozásokban a legtöbb felvételt Hajdú-Bihar, Pest, Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom megyében tervezik, míg az élelmiszeripari foglalkozások iránt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád-Csanád, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun és Vas megyékben mutatkozott a legnagyobb kereslet.

A mezőgazdasági foglalkozások közül a legnagyobb létszámfelvételt az egyszerű mezőgazdasági foglalkozású, a szarvasmarha-, ló-, sertés-, és juhtartó és tenyésztő, az egyszerű erdészeti foglalkozású, valamint a gépszerelői és gépkezelői munkakörökben tervezték a felmért vállalkozásokban. Az élelmiszeriparban legkeresettebb releváns foglalkozások a kézi csomagolók, a húsfeldolgozók, a targoncavezetők, az élelmiszeripari gépkezelők, valamint a pékek.

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Egységes kérelem

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei