Sajtóközlemények

A kormány számára a digitalizáció nem kihívás, hanem lehetőség, mivel azokra a kérdésekre – például a népesség növekedésére, fenntarthatóságra – adandó válaszok alapja, amelynek nyomán a magyar gazdaság, így a mezőgazdaság is megfelelhet a XXI. század támasztotta követelményeknek, elvárásoknak – mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Gyermelyen.

Feldman Zsolt – aki a PREGA (precíziós gazdálkodásról szóló) konferencia és kiállítás beharangozóján beszélt – aláhúzta: ezért a magyar társadalom, benne a gazdák bevezetése a digitális világba a kormány számára kulcskérdés. Így nem megvédeni szeretné a digitalizációtól a magyar társadalmat, az agráriumot, hanem segíteni kívánja ennek az eszköznek a korszerű alkalmazását. Ezért indították el 2015-ben a Digitális Jólét Programot, amely a digitalizáció széleskörű alkalmazásának feltételeit és eszközrendszerét hivatott megteremteni.

Ennek keretében készült el – alapos előkészítés után, valamennyi ágazati szereplő bevonásával – a Digitális Agrárstratégia. Ebben a munkában figyelembe kellett venni, hogy a digitalizáció nem egy technológiai megújulást jelent, hanem az egész gazdaság, társadalom átalakul a szóban forgó technológia révén. Ezt figyelembe nem venni mindenki részéről „botorság lenne” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátéve: a digitális eszközök alkalmazása komplex tudást igényel valamennyi alkalmazótól. Hiszen egyszerre kell érteni például a térinformatikához, a gépészethez, a távérzékeléshez, a termesztéstechnológiához, és ezeket tudni kell egyben, komplex módon alkalmazni és használni.

Fontos az agrártárca számára, hogy az agrárium digitális átalakulása megtörténjen – ezáltal egyszerre legyen az agrárgazdaság jövedelmezőbb és fenntarthatóbb –, és hogy a gazdálkodók alkalmazni tudják a modern, korszerű ismereteket és eszközöket. Mindehhez pedig megfelelő tudásra van szükség a kisebb és nagyobb gazdaságokban egyaránt, mégpedig olyan módon, hogy valamennyi gazdálkodó kihasználhassa a digitalizáció előnyeit, ne alakuljon ki „digitális szakadék”. Ezért az egyik legfontosabb feladat megtalálni azokat a tudásátadási formákat, amelyek segítségével minden gazdálkodó számára elérhetővé és alkalmazhatóvá válnak a számára hasznos tudásszegmensek, és ezekkel még versenyképesebbé teheti saját gazdaságát. Mindennek  az élelmiszeripari alkalmazása szintén nagyon fontos, hasonlóan mint a Gyermelyi Zrt.-nél, ahol a termelés magas technológiai színvonalú és digitalizált módon szervezett és vezérelt.

Feldman Zsolt utalt arra, hogy a precíziós gazdálkodáshoz szükséges információk elérését azért is szeretnék széles körben elérhetővé tenni, hogy minden gazdálkodó meggyőződhessen róla, hogy alkalmazásukkal jövedelmezőbb lehet a munkája. Ezért azon dolgozik a magyar agrártárca, hogy a 2020 utáni uniós közös agrárpolitika (KAP) keretében a digitalizáció alkalmazása konkrétan támogatható, ösztönözhető legyen.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom és benne az agrárium az utóbbi évtizedekben gyökeres átalakuláson ment keresztül. A mezőgazdaságban szintén igen intenzív átalakulási folyamatok játszódtak le, és az agrárium még intenzívebb átalakulási folyamatok előtt áll – nem kis részben a digitalizáció egyre jelentősebb térnyerése miatt –, mint korábban. De a népesség robbanásszerű növekedése, valamint a termőterület csökkenése, továbbá a klímaváltozás hatásai és a fenntarthatóság biztosítása szintén részét képezik ennek a folyamatnak.

A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás egyik fontos feltétele: a digitalizáció széles körű elterjesztése a gazdálkodók körében, annak rutinszerű használatát, a precíziós gazdálkodást kell ösztönözni a gazdák körében. Az első lépések megtételére már Magyarországon is sor került, hiszen számos olyan gazdaság működik már hazánkban, ahol ezek a módszerek beépültek a termelési folyamatba. Mindez pedig lehetőség nemcsak a nagy, hanem a kisebb gazdaságok számára is a hatékonyabb, jövedelmezőbb munkavégzésre.

A NAK ezt a folyamatot úgy segítheti – húzta alá -, hogy információkkal látja el a gazdákat. Például összegyűjti a különböző ismereteket és kiválogatva jutatja el tagjainak olyan módon, hogy azokat a gazdák hasznosítani tudják saját gazdaságukban. Ilyen ismereti gyűjtőhely a PREGA (precíziós gazdálkodás) konferencia és kiállítás is, amelyet a NAK a kezdetektől támogat.

Tóth Béla, a Gyemelyi Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki: úgy igyekeztek felépíteni a céget, hogy figyelembe vegyék a gazdaságos üzemméretet, és minden üzem az ésszerűséget követve, a lehető legfejlettebb technológiai színvonalon legyen. Ennek megvan az előnye: biztosítható, hogy egyenletes, jó minőségű végtermék (tészta) kerüljön a fogyasztókhoz. Ezért folyamatos fejlesztésre van szükség az üzemekben. Így jutott el a Gyermelyi Zrt. mára oda, hogy a termelésben a digitalizációt és a robotikát, a termelésszervezésben és irányításban pedig a legkorszerűbb informatikai rendszereket alkalmazza.

Szécsi Zoltán, ismert vízilabdázó, olimpiai bajnok, a rendezvény nagykövete arról beszélt, hogy a precíziós gazdálkodás nemcsak a termelők számára hasznos, hanem a mindennapokban az emberek számára is, mert a fogyasztók számára a termőföldtől az asztalig egészséges, jó minőségű élelmiszert biztosítanak a legkorszerűbb módszerek használata.

Bolyki Bence, az agroinform.hu portálvezetője, a PREGA konferencia és kiállítás főszervezője elmondta: a kétnapos rendezvényre Budapesten kerül sor február 19-20-án. Az eseményen az érdeklődők elméleti és gyakorlati kérdésekre egyaránt választ kaphatnak a témával kapcsolatban, hiszen csaknem 100 előadást hallgathatnak meg. Továbbá számos modern alkalmazással is megismerkedhetnek például a talajművelés, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a térinformatika területén.

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei