Főként a termésbiztonság javítása, a fajtaválasztás, a modernizáció, illetve az önkéntes gazdálkodói együttműködés terén kell előrelépni ahhoz, hogy javítani tudjuk a hazai búzatermesztés versenyképességét – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a köztestület Vas megyei szervezete által szervezett IV. Vas megyei búzatermelési verseny ünnepélyes eredményhirdetésén.
„Idén 950 ezer hektárról 4,8 millió tonna búzát takarítottunk be Magyarországon, ami hektáronként 5,1 tonnás termésátlagot jelent. Ez mindössze 50 kg-mal volt több, mint majdnem 3 évtizeddel ezelőtt, 1990-ben. Öt év átlagát vizsgálva sem sokkal kedvezőbb a kép: az elmúlt 5 év (2013-2018) termésátlaga 5,2 tonna/hektár volt, ez alig több mint 15 százalékkal haladta meg az 1990-1995 közötti 4,4 tonna/hektárt. Mindeközben napjainkban Nyugat-Európában nem ritkák a 8-10 tonna/hektáros búza termésátlagok, Oroszország pedig úgy vált a világ első számú búzaexportőrévé, hogy a termésátlagok nem érik el a 3 tonnát hektáronként. Ahhoz, hogy felvegyük a versenyt, növelni kell búzatermesztésünk hatékonyságát” – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a köztestület Vas megyei szervezete által szervezett IV. Vas megyei búzatermelési verseny ünnepélyes eredményhirdetésén, Vasszécsenyben.
A NAK elnöke szerint ehhez elsősorban a termésbiztonság javítása, a fajtaválasztás, a modernizáció, illetve az önkéntes gazdálkodói együttműködés terén kell előrelépni. „A májusban üzembe állított, Európában egyedülálló országos jégkármérséklő rendszer nagyban növelte a termésbiztonságot, azonban az öntözésfejlesztés tekintetében még nagy munka vár ránk. A jelenlegi, mintegy 80 ezer hektáros öntözött területet 20 éven belül legalább egymillió hektárra kell emelni. Ez azonban csak fenntartható módon, lehetőség szerint a felszíni vizek használatával történhet meg, a természet megóvása a gazdáknak is érdekük. Ott, ahol felszíni víz nem áll rendelkezésre, felszín alatti vízzel kell megoldani az öntözést” – mondta Győrffy Balázs. Ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy kamarai kezdeményezésre megszületett az a jogszabály-módosító javaslat, amely két évvel, 2020 végéig meghosszabbítaná az illegális kutak bejelentésére vonatkozó moratóriumot. Emellett a NAK azon is dolgozik, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban megtörténhessen.
A NAK a fajtaválasztás terén is igyekszik a gazdálkodók segítségére lenni. A köztestület idén csatlakozott a posztregisztrációs fajtakísérletekhez. Kukorica esetében télen, őszi búzából jövő nyáron készül el az ajánlati fajtalista – mondta Győrffy Balázs. A modernizációt illetően a NAK elnöke hangsúlyozta: „a precíziós gazdálkodás megjelenésével robbanásszerű technológiai fejlődésnek lehetünk szemtanúi, megélői. A köztestület feladata az, hogy az innovatív technológiákat bemutassa és elérhetővé tegye a gazdálkodóknak. Ehhez viszont az is kell, hogy a gazdák befogadók legyenek a modern kor technológiái iránt”. Győrffy Balázs mindezek mellett az önkéntes gazdálkodói együttműködés szükségességére is felhívta a figyelmet. „Fel kell ismerni, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája, az egyre erősödő versenyben másképp nem lehet helytállni” – hangsúlyozta a NAK elnöke.
Az NAK Vas megyei Szervezete idén negyedik alkalommal hirdetett termelési versenyt a megyei búzatermesztő gazdálkodóknak. Étkezési búza kategóriában Kenyeres István salköveskúti gazdálkodó érte el a legnagyobb hozamot, hektáronként 9,85 tonna termést takarított be. Takarmánybúza kategóriában Lőrincz Lajos döbörhegyi gazda nyerte a termésversenyt, 9,02 tonna/hektáros termésátlaggal.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2018. október 30.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön