Nemzetközi hírek

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen hozott európai bizottsági javaslatban érvényesül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara álláspontja is.

Az Európai Unió már évek óta foglalkozik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok (Unfair Trade Practice – UTP) előfordulásával az ellátási láncban, valamint a lehetséges ellenintézkedésekkel. Az Európai Bizottság (EB) tavaly kezdeményezett konzultációjára beérkezett vélemények alapján megállapította, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok zavarják az élelmiszerellátási lánc megfelelő és hatékony működését, ezért mindenképpen szükséges az uniós szintű jogi szabályozás. Erre reagálva az EB 2018. április 12-én közzétette új szabályozási javaslatát, amely a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és középvállalkozások élelmiszerellátási láncban betöltött szerepének és versenyfeltételeinek javítását célozza meg.

Az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek legjelentősebb érdekvédelmi szervezetének, a COPA-COGECA-nak magyarországi képviselőjeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is eljuttatta álláspontját és igényeit az új uniós szabályozáshoz. Az Európai Bizottság által most kiemelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megegyeznek a kamara által is tapasztaltakkal, amelyek döntően a szerződések nem megfelelő betartásából fakadnak. Ezek többek között a szerződés egyoldalú és visszamenőleges módosítása, a határidőn túl történő fizetés, illetve a romlandó termékekre vonatkozó megrendelések utolsó pillanatban történő lemondása.

Köztudott, hogy számos olyan kereskedelmi gyakorlat létezik, amelyekre vagy nemzeti szintű jogszabályok vonatkoznak, vagy pedig a magánszektor magatartási kódexe. A meglévő magyarországi szabályozást kamara nemzetközi összehasonlításban is megfelelő szigorúságúnak tartja, így elsősorban az ellenőrzés és a szankcionálás hatékonyságának növelését javasolta. Az uniós szintű fellépés azonban az élelmiszerellátási lánc szereplőinek alapszintű védelmét biztosítja szerte az Európai Unióban, a szabályok harmonizálása mellett elsősorban az érvényre juttatásukra vonatkozó közös előírások bevezetése és a végrehajtás terén tett erőfeszítések összehangolása révén.

A NAK egyetért az EB azon javaslatával, miszerint a tagállamoknak ki kell nevezniük egy, az új szabályok végrehajtásáért felelős közigazgatási szervet, amely elvégezné az előírások betartásának ellenőrzését és az esetleges szankció mértékének meghatározását. A kamara fontosnak tartja továbbá, hogy a szankcionálás a károkozás mértékével megegyező súlyú legyen.

(nak.hu)