Az agráripar képviselőivel telt meg a bajai turisztikai központ július 11-én. A vendégek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei szervezete által megtartott szakmai nap alkalmából látogattak el a városba. A konferencián elhangzó előadások során a résztvevők tájékoztatást kaptak a hazai hal- és vadgazdálkodást érintő fejlesztésekről és jövőbeli tervekről.
A halgazdálkodás aktuális helyzetéről, a halőrzési feladatokról és a vadkár megelőzéséről is tájékozódhattak a vendégek a szakmai napon, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jóvoltából valósult meg Baján. Gáspár Ferenc a NAK Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke elmondta, a halfogyasztás és a közelgő halászléfőző fesztivál népszerűsítése érdekében elsősorban a halgazdálkodás témakörét állították a konferencia középpontjába.
„A jó halászléhez végy egy kanál jókedvet, egy csipet humort és egy nagy adag lelket” – tartják Baján, és szerencsére sokan hallgatnak a tanácsra. Évente kb. 2000 látogató bográcsában rotyog egyszerre a halászlé. Hamarosan újra felizzanak a fahasábok az étel alatt a XXIII. Bajai Halfőző Fesztiválon.
Mint az elnök elmondta, a magyar hal keresett külföldön is, ugyanakkor az ágazat versenyképességének növeléséhez fejlesztésekre van szükség. Illetve ösztönöznünk kell a hazai fogyasztást, hiszen a magyarországi 6-7 kg/fő éves halfogyasztás messze elmarad az uniós 20-25 kilós átlagtól. Ennek érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2018. május 24-én, Akasztón. A NAK és a MA-HAL közös célként rögzítette többek között a haltermékek népszerűsítését, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Kiemelten fontosnak tartjuk továbbá, hogy a gazdálkodók, feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások, illetve az azok igénybevételét segítő kamarai szolgáltatások, megfelelő szaktanácsadás.
Gáspár Ferenc
A város nevében Fercsák Róbert polgármester beszédében kiemelte, Baján nagy múltja van a halászatnak, ezen alapul az immár két évtizedes hagyománnyal rendelkező fesztivál is. A rendezvényt a Bács-Kiskun megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg. Rausch Sándor köszöntőjében hangsúlyozta, az elmúlt időszakban számos jelentős változás ment végbe az agrárgazdaságban, a szakmai nap pedig lehetővé teszi, hogy mindenki értesüljön a módosításokról.
A megnyitót szakmai előadások követték, amelyek során az agráripar jelentős képviselői számoltak be a hal-,és vadgazdálkodásban végbement fejlesztésekről és jövőbeli törekvésekről. Zellei Ágnes (osztályvezető, MOHOSZ) előadásában a szervezet horgászok érdekében és védelmében történő jelenlegi és jövőbeli feladatairól tájékoztatott. A társadalmilag hasznos természeti adottságok és erőforrások okszerű kihasználását, értékek felelős védelmét tartják szem előtt, kapcsoltan a horgászat, a horgászturizmus és a tágabb értelemben vett szektor komplex fejlesztésében.
– A FAO 2016. évi adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül hazánk a harmadik legnagyobb pontytermelő ország – mondta Lévai Ferenc a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. – A tógazdaságban termelt ragadozó halak tekintetében (csuka, süllő, harcsa) 2017-ben először az első helyen állunk a tagállamok között. Magyarország 2017-ben 3,18 ezer tonna étkezési afrikai harcsát állított elő, ezzel a mennyiséggel az EU-n belül a legnagyobb termelők vagyunk.
Elemezte az ágazat erősségeit és gyengeségeit, majd említést tett a MAHOP-pályázatokról. A fejlesztés irányát a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások minőségi és mennyiségi megújulásában, a szerkezet-átalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termék-előállításban látja.
dr. Szigethy Béla, az OMVK megyei területi szervezetének alelnöke a mezőgazdaságban keletkezett vadkármegelőzések kapcsán elmondta, céljuk, hogy egységesen szabályozott legyen a kárrendezési eljárás. A jogalkotás az eljárás elveit és fogalmait pontosítsa, tisztázza a teljes folyamatát, a kárfelmérés módszerét, biztosítsa a kár mértékének megállapításában a felmérő személyek szubjektivitásától mentes, ellenőrizhető és azonos végeredményt. A fent megfogalmazott célok eléréséhez és a megfelelő működéséhez szükséges feltételekről is tájékoztatott.
Vadász Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácsosa piaci tendenciákról, halfogyasztási szokásokról és azok várható alakulásáról informált. Külföldön nagy a kereslet a minőségi magyar hal iránt, ugyanakkor a hazai, fejenkénti 6-7 kilogramm éves halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós, 20-25 kilós átlagtól. Meglátása szerint a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodásra, a feldolgozott hal arányának növelésére, integrációra, termékpálya-szintű összefogásra van szükség a fogyasztás növelésének érdekében.
Zsigmond Richárd, a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság igazgatója a NÉBIH halgazdálkodási hatósági és halőrzési feladatait ismertette. Beszélt az Állami Halőr Szolgálatról és rendszeres ellenőrzéseiről, Országos Halgazdálkodási Adattárról, a turista állami horgászjegy értékesítő rendszeréről. A szervezet látja el az országos és járási halgazdálkodási hatósági nyilvántartást is.
Szabó Zsolt az akasztói halgazdaságot mutatta be. Az 1989 óta üzemelő gazdaság jelenleg közel 400 hektár vízfelülettel rendelkezik. Fő termékük a kiváló akasztói szikiponty, de megtalálható a hazai halastavakra jellemző többi halfaj is. Teljes üzemű gazdaságként a keltetéstől a piaci méretű nevelésig minden folyamatot helyben végeznek. Gazdaságuk fejlett infrastruktúrával, a tavakat behálózó műút hálózattal és modern halszállító autóparkkal rendelkezik, melynek köszönhetően tóparti értékesítésre és szállításra egyaránt lehetőség van, akár külföldre is. Végezetül Szabó István (OTP szenior agrárágazati értékesítési tanácsadója) az agrárium általános finanszírozási lehetőségeiről adott tájékoztatást.
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön