A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei szervezete 2019. december 9-én tartotta az évzáró megyei küldöttgyűlését.
Szél István megyei elnök a megjelentek létszáma alapján határozatképesnek találta a küldöttgyűlést. A köszöntő után beszámolt az eltelt időszakról. Többek között ismertette az őszi munkálatokat és a vetésterületek alakulását. Földügyek tekintetében a megyei elnökség 47 alkalommal hozott döntést termőföld adásvétel kapcsán, mely 2903 ügyet jelent. A szakképzési referensek 51 darab együttműködési megállapodást kötöttek a szakképző iskolák és a gazdálkodók között, a tanulók gyakorlati foglalkoztatására vonatkozóan. A budapesti Agrár Szakma Sztár rendezvényre 7 megyei intézményből 125 tanulót vittek el.
A levezető elnök ezután beszélt a jégkármérséklő-rendszerről is, idén 62 alkalommal kellett bekapcsolni a generátorokat. Idén a legjobb generátorkezelő Fődi Csaba csengelei gazdálkodó lett. A Magyarok Kenyere- 15 millió búzaszem programban 427 gazda adományozott búzát, melynek köszönhetően 9 500 kg liszt került szétosztásra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiájára vonatkozóan elmondta, hogy a termőföld használatának kérdése nemzetpolitikai fontosságú. Ennek tükrében az egyik legnagyobb feladat a termőföld magyar kézben tartása, a tulajdonjogi viszonyok rendezése, egy egészséges, stabil birtokszerkezet megteremtése. Hozzátette, folyamatban van az öröklési rendszer átalakítására irányuló javaslatok kidolgozása, valamint az élők közötti gazdaságátadás módjának megteremtése. Ismertette, hogy szintén folyamatban van egy újfajta adózási rendszer kialakítása. Ezzel kapcsolatban jelenleg folynak a tárgyalások a Pénzügyminisztériummal, az Agrárminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal. A cél, hogy olyan konstrukció kerüljön kidolgozásra, mely nem eredményez a jelenleginél nagyobb terhet a gazdálkodók számára, és segíti az átláthatóbb működést az adminisztráció csökkentésével egyidejűleg.
Az adózási rendszer átalakításáról bővebben Szűts László megyei igazgató beszélt. Előadásában kiemelte, hogy folyamatosan változik az adózási rendszer átalakításával kapcsolatos jogszabálytervezet. Ismertette a jelenlegi adórendszert és az őstermelőkre vonatkozó jogszabályokat hazánkban. Jelenleg 38000 agrárkamarai tag van az országban, melyből 230000 őstermelő. Ezen felül körülbelül 70000 közös őstermelői igazolvány tulajdonos van. A gazdaság átadásának megkönnyítése is alapvető szempont az új jogszabályok kialakításánál.
A továbbiakban Gósz Zoltán földügyi referens tartott előadást a Digitális Agrár Stratégia 2019-2022 címmel. A Digitális Jólét Program keretében elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának célja, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett. Az agrárdigitalizáció főbb területei az adatkezelés (rengeteg adat, rengeteg új információ, új szempontok), a kommunikáció (emberek és eszközök között), az automatizáció (emberi beavatkozás minimalizálása) és a robotizáció (feladatmegoldó eszközök megoldása). Elmondta, a precíziós mezőgazdasági technológia használata Magyarországon jelenleg még nem elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult. Hazánkban a precíziós gazdálkodást alkalmazók elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező, 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók, ami egyezik a nemzetközi tapasztalatokkal.
Végül Hevesi István megyei küldött, (aki a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnökségi tagja is), beszélt az ASP helyzetről.
(nak.hu)