A fejtrágyázás célja a növény igényeihez igazodó tápanyagellátás, a műtrágyafelhasználás hatékonyságának növelése a megfelelő termésmennyiség és minőség elérése érdekében.
A sikeres növénytermesztés alapkövetelménye a növény igényeihez és fejlettségéhez igazodó tápanyagellátás. Az ősszel vetett kultúrák esetén kihagyhatatlan a tél végi-kora tavaszi tápanyagutánpótlás.
A növények nitrát és ammónium formában veszik fel a nitrogént, legnagyobb mennyiségben a vegetatív fázisban. Köztudott, hogy a tápanyagok közül a nitrogén a leggyorsabban mozgó elem, így célszerű elosztva, a növény igényeihez igazodva kijuttatni. Ezért a gyakorlatban ősszel alaptrágyaként a tervezett nitrogénmennyiség 20-25 %-át adjuk ki, melyet optimális esetben még három fejtrágyázás követ.
Az őszi búza esetében a bokrosodás, szárbaindulás, valamint a virágzás idején a legintenzívebb a tápanyagfelvétel, így ezekre az időpontokra tervezzük a fejtrágyázást. A bokrosodás kezdetén kijuttatott nitrogén műtrágya határozza meg a termésmennyiséget, a szárbaindulás és a virágzás idején végzett tápanyagutánpótlás pedig a termés minőségét befolyásolja.
A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a harmadik fejtrágyázás nem hasznosul kellőképpen a csapadék hiánya miatt, ezt levéltrágyázással válthatjuk ki, melyet összeköthetünk növényvédelmi beavatkozással is.
Tavasszal a nitrogén mellett a kén, illetve a réz pótlásáról se szabad megfeledkeznünk.
A kén a búzaliszt minőségét befolyásolja, míg a réz-hiány levélcsavarodáshoz, fehérkalászúsághoz, a szemek csúcsainak kifehéredéséhez, valamint termésveszteséghez vezethet.
Hogyan számoljuk ki a szükséges tápanyag mennyiségét?
Természetesen tápanyagvizsgálati eredményekre alapozottan készítünk tápanyag-gazdálkodási tervet összhangban a növény tápanyagigényéhez, illetve a tervezett hozamot figyelembe véve.
Nézzünk egy példát Antal József: Növénytermesztők zsebkönyve alapján:
Középkötött mezőségi talajon az őszi búza tápanyagigénye: NPK 33:17:22 kg/1 tonna termés, az alábbi példa 6 tonna termésre tervezve:
Őszi búza tápanyag igénye |
hatóanyag kg/t termés |
6 tonna termésre tervezve |
|
Nitrogén |
33 |
6 |
198 |
Foszfor |
17 |
6 |
102 |
Kálium |
22 |
6 |
132 |
A példa alapján 6 tonna/ha termés eléréséhez a növénynek 198 kg/ha nitrogénre, 102 kg/ha foszforra, 132 kg/ha káliumra van szüksége, ezt összehasonlítjuk a talajvizsgálati eredményekkel, melyet korrigálni kell az előveteménnyel (pl. pillangós), illetve az esetlegesen kijuttatott szervestrágyával.
Fenti számítási mód azonban csak a nem nitrátérzékeny területen alkalmazható módosítás nélkül. A nitrátérzékeny területen a növény alá maximálisan kijuttatható hatóanyagértékeket az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. E szerint tehát a fenti példában szereplő búza esetében a talajvizsgálatokra alapozottan meghatározott termőhely és nitrogénellátottság szabja meg a kijuttatható hatóanyagot, mely termésmennyiségtől függetlenül 110-190 kg/ha érték között változhat.
1. Őszi búza |
|||||
1. |
termőhelyi kategória |
gyenge |
közepes |
jó |
|
N ellátottságú talajon |
|||||
2. |
I. mezőségi talajok (csernozjomok) |
190 |
170 |
130 |
|
3. |
II. barna erdőtalajok |
170 |
155 |
125 |
|
4. |
III. réti és öntés talajok |
170 |
155 |
135 |
|
5. |
IV. laza és homoktalajok |
130 |
120 |
110 |
|
A maximálisan kiadható hatóanyag történhet csak műtrágyával, vagy szervestrágyával vegyesen. Ez utóbbi esetben azonban figyelembe kell venni, hogy szerves eredetű nitrogénből a nitrátérzékeny területen csak maximálisan170 kg összhatóanyag juttatható ki, melynek 40 %-a hasznosul, azaz 69 kg. Tehát, ha talajunk alapján a növény alá 190 kg hatóanyag kijuttatható, úgy a 170 kg szerves eredetű nitrogénből kiadtunk 69 kg hasznosuló N hatóanyagot, és a többit, azaz 121 kg-ot pótolhatunk műtrágyával. Ennél több nitrogén hatóanyag azonban nem juttatható ki a területre, hiába nagyobb a növény igénye.
Mindig a nitrát rendeletet betartva végezzünk tápanyagutánpótlást!
Számításba kell venni azt is, hogy a talajban lévő tápelemek közül nem mindegyik felvehető a növény számára. Jellemzően a foszfor és kálium-utánpótlást azt őszi alaptrágyázáskor végezzünk. Az őszi búza kálium-igényes kultúra. A káliumnak a növény vízháztartásában, szárszilárdság, és a fagyállóság növelésében van kiemelkedő szerepe. A foszfor pedig a csírázáskor elengedhetetlen tápelem.
A nitrogén egyharmadát ősszel a többi részét pedig tavasszal, elosztva juttatjuk ki.
A kén (20-25 kg/ha) pótlást általában kénes nitrogén fejtrágyaként, a réz (12 g/t) pótlást pedig lombtrágyaként tudjuk elvégezni.
Amennyiben szüksége van a területére szabott tápanyag-gazdálkodási tervre, keresse Kollégáinkat bizalommal: https://www.nak.hu/szolgaltatasok/tagoknak/gazdakepzes/3392-tapanyag-gazdalkodasi-terv-a-nak-nonprofit-kft-tol
NAK/Oláh Beatrix